A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések - írja a MABISZ adatai alapján a Vezess.hu. Súlyos gond, hogy egyre gyakrabban változik szélsőségesen az időjárás, akár egyazon napon belül is tapasztalhatjuk, hogy reggel még kellemes, napsütéses az idő, délutánra pedig vihar tombol.

Az ország 4,2 milliós autóállományát sem lehet mélygarázzsal, privát garázzsal védeni a természeti jelenségektől, főként nem napokig, hetekig. Hétfőn is rengeteg kidőlt fa, letört faág, tetőről letépett cserép okozott anyagi kárt országszerte járművekben.

Felvetődhet a kérdés: megtéríti-e a kötelező biztosítás az autónkban keletkezett viharkárokat?

A válasz viszont az, hogy sajnos nem, hiszen a kötelező felelősségbiztosítás alapvetően azért létezik, hogy gépjárművek egymásnak okozott kárait az okozó biztosítója kifizesse a vétlen félnek. Bármely autó (vezetője) az okozó, és bármely jármű sérül meg, mivel mindkettőnek kötelezően van biztosítása, elvileg nem maradhat kár kifizetetlen.

Ezzel szemben a casco, amit arra találták ki, hogy ha a járművezető maga okoz kárt másnak magának, netán ellopják az autót, a biztosító akkor is fizeti a saját autóban esett károkat. Ha törik az ág, ha dől a fa, akkor is. Akinek cascója van, nyugodtabb lehet, neki a megkötött szerződése alapján mindig meg kell, hogy térítse a vihar okozta fa-, vagy akár jégverés okozta kárát a vele egyéni jogviszonyban álló biztosító.

Azt azonban érdemes észben tartani, hogy a károsult tulajdonos a szerződéskötéskor önrészt vállalt, jellemzően 10-20 százalékot, tehát a megállapított kárhoz képest ennyivel kevesebb lesz a kártérítés összege.

Az is kérdést vethet fel, hogy okozhat-e problémát a cascóval rendelkező tulajdonosoknak, hogy hol parkoltak éppen a viharkár idején (utcán vagy a saját kertjében), illetve közterületen álló fa dőlt-e rá, vagy a szomszédé, netán a sajátja. A felelős megállapítása miatt egyáltalán nem mindegy a hely, de a faág okozta kár bejelentése után elvileg itt már leginkább a biztosítónak van dolga. Ő veszi fel a kapcsolatot az érintett önkormányzattal, vagy társasházzal, esetleg magánszeméllyel, akinek a területén áll a fa, akinek az érintett növény gondozása és ellenőrzése a feladata.

Lakásbiztosítások esetén is lehetséges a kártérítés, bár alapvetően (ahogy a neve is mutatja) nem járművekre találták ki. Autóra hulló cserepek és rádőlt állványok esetén mégis fizethetnek, de viharkárokra, jégesőre alapvetően nem. Kivétel lehet ez alól a kidőlt fa vagy a letört ág, amennyiben az útpadkától 2 méteren belül vannak.

A 2 méteren belül álló fák ugyanis az út kezelőjéhez tartoznak, nekik kell gondozni és ellenőrizni a növényeket, ők tartoznak értük felelősséggel.

Az alapkérdés ilyenkor, hogy miért dőlt ki a fa, vagy miért tört le egy-egy ág? Az útkezelőnek akkor van felelőssége, ha beteg volt (akkor is, ha ez kívülről nem látszott), és akkor is járhat kártérítés, ha olyan vihar tombolt az adott területen, amelynek nem tudott ellenállni az egészséges fa.

Általánosságban elmondható, hogy bármilyen körülmények között bármilyen kár keletkezett az autónkban, fotózzuk körbe alaposan a járművet, a helyszínt és amennyire lehetséges, a körülményeket. Ez különösen igaz a fatörzs, faág okozta sérülésre, ugyanis (egyszerűbb esetben) ha bizonyítható, hogy beteg volt a fa (amit emiatt már ki kellett volna vágni az útkezelőnek), egyértelműnek tűnik a helyzet.

Előfordul, hogy az útkezelő vagy a társasház megtagadja a kártérítést, ilyen esetben jogi útra is terelhető a dolog.

Vis maior, vagyis országos vihar esetén szintén az autós mellett áll a jog, pláne, ha a károsult fotókkal együtt jelenti be a kárigényét. Érdemes az utcában esetleg még látható tombolás-nyomokat is dokumentálni, minél több bizonyíték áll rendelkezésre, elvileg annál biztosabb az ügy.

Fontos észben tartani, hogy ne álljunk neki javítgatni az autót egészen addig, amíg meg nem történik a kárszemle, és azt követően is csak a biztosító engedélyével szabad szervizbe, kasztnishoz vinni. Emellett közterületi káresemény után a biztosítónk mellett haladéktalanul értesítsük az érintett terület gazdáját, útkezelőt, társasházat, stb.

Per esetén jó esélye van a megkárosult autósnak a lap szerint ugyanis jogi szakértők szerint egységes a bírósági gyakorlat arról, hogy a parkolásunk megkezdésekor nem vagyunk kötelesek az autónk mellett magasodó fákat vizsgálgatni arról, korhadtak-e.