Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Hungarikum lehet ez a magyar tyúk, de sokan nem is ismerik

Majdnem kihalt, de most ismét tenyésztik.

A hétvégi harkányi díszállatkiállítás egyik attrakciója a vármegye egyik, Hungarikum-várományos büszkesége, a baranyai tájtyúk.

Hegedűs Tibornak, a baranyai tájfajta tyúk fajtafenntartójának elmondása szerint a baranyai háztáji tyúk egy rendkívül látványos, szép, igen nagy testű, nagyon bőséges húshozammal és szintén nagyon magas tojásrakási képességgel bíró fajta. A felnőtt tyúkok jellemző tömege átlagosan 3,2-4 kilogramm, a kakasoké 5-6 kilogramm megfelelő takarmányozási és tartási körülmények mellett. Egész évben tojnak, tojástermelésük átlagosan évente 180-230 darab, átlagos háztáji körülmények között, teljesen szabad tartásban a tojáshozam ennél magasabb is lehet. Húsa vörös színű, rendkívül porhanyós. E háztáji tyúkot 2012-ben hívták először fajtának, majd 2015-ben bekerült a baranyai, és így a nemzeti értéktárba is – olvasható a Bama beszámolójában.

2012-ben a fajta létszáma 70 ezer egyed volt. Számuk exponenciálisan emelkedett, jelenleg 500-600 ezer egyed él e fajtából Magyarországon. Ugyan utóbbi szám a hazai baromfiágazat egyedszámának léptékeihez képest nem nevezhető soknak, ugyanakkor a baranyai háztáji mára stabil állománnyal rendelkezik.

Baranya megye az 1920-as években még a baromfitenyésztés fellegvára volt, és ez volt jellemző volt az 1970-es évek végéig.

(A nyitókép illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×