Időnk 90 százalékát beltérben töltjük, így a lakókörnyezeten belül a beltéri levegő a legfontosabb tényező, ami egészségünkre hatással bír. A beltéri szennyezők durván fele kültérből származik, másik fele a lakásban keletkezik – ez a hányad az, amit leginkább befolyásolni tudunk, s amin a gyakori szellőztetés mellett a háztartásban használt vegyi anyagok csökkentésével javíthatunk hatékonyan.

Minden vegyi anyag, melyet a lakásba beviszünk, növeli a beltéri környezet által okozott betegségterhet

– hívja fel a figyelmet Pándics Tamás, a Semmelweis Egyetem Közegészségtudományi Tanszékének vezetője.

Ilyen szennyezőforrások a téli, ünnepi időszakban különösen kedvelt illatgyertyák, mesterséges vagy természetes illatosítók. Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, mivel használatuk sok esetben rendszeres, sőt, folyamatos, a mennyiségek összeadódnak. „Ez a halmozódó hatás és a különböző vegyi anyagoknak való folyamatos kitettség az, amiért az egészségre számottevő hatást gyakorolhatnak” – ismerteti a tanszékvezető.

Magyarországon a teljes betegségteher kb. 10-16 százaléka a beltéri levegőminőséghez köthető. „Ráadásul ez egy olyan hatás, amit magunknak okozunk – dönthetünk úgy, hogy nem tesszük. Szemben azzal, ha valaki egy nagyforgalmú út mellett lakik, amely egy adottság, s ahol legfeljebb költözéssel tud változtatni a levegő minőségén” – teszi hozzá.

Az illatosítók együttes hatása hosszú távon növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, migrént, szem- és torokirritációt okozhat, megzavarhatja a hormonrendszer működését. Tovább ronthatja az alapbetegségekkel rendelkezők, asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedők, gyermekek állapotát. Az (illat)gyertyákból, füstölőkből felszabaduló égéstermékek pedig bizonyítottan rákkeltők – olvasható.

A felnőtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetők tetten, gyermekeknél már rövid idő alatt kimutatható hatásuk. „A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsőként gyermekeknél írták le” – magyarázza Pándics Tamás.

Ezt a kitettséget fokozzák a tisztítószerekből, bútorokból, festékekből felszabaduló anyagok, melyek szintén folyamatosan párolognak. Az otthonokban használt vegyszerek forgalomba hozatala ugyan szigorú szabályokhoz kötött, s a kémiai biztonság folyamatosan javul, a háztartások egyre több vegyszert használnak.

„A Covid-19 járványt követően ellentmondásosan hangzik, de tényleg túl sok fertőtlenítőszert használunk otthonunkban, indokolatlanul nagy mennyiségben”

– véli a szakértő, aki szerint ez azért aggályos, mert a kémiai biztonság alapját adó kockázatbecslések egy vegyszerre, nem több (tucat) termék együttes használatára vonatkoznak. Több anyag egy háztartáson belül történő, egyidejű alkalmazása az összeadódó hatások miatt járhat számottevő egészségkockázattal.

Hozzátette: a mesterséges illatanyagok, illatgyertyák helyett sok gyártó természetes illóolajokat javasol, ám ezek alkalmazása sem veszélytelen. Tévhit, hogy minden, ami természetes, egészséges és kockázatmentes. (Ahogy szintén nem helytálló, hogy minden mesterséges anyag káros). „Az emberi szervezet reakciója szempontjából a vegyi anyag/vegyület forrásának legtöbbször nincs jelentősége” – mondja a tanszékvezető.

Minden testidegen anyag kémiai kockázatot jelent függetlenül attól, hogy mesterségesen előállított vagy természetben előforduló. „Ha nem is feltétlenül rákkeltőek, ezek az anyagok terhelik a májat, s anyagcserefolyamataink sincsenek felkészülve feldolgozásukra” – teszi hozzá egyebek mellett.