Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
2022.05.26. A Bristol Myers Squibb åltal szervezett IBD-kiållítås az Árkådban.
Nyitókép: Tuba Zoltán

Közel 50 ezer magyart érintő problémára hívják fel a figyelmet

Magyarországon nagyjából 45 ezren, világszerte több mint 12 millióan élnek az emésztőrendszer egészét érintő autoimmun betegséggel, az IBD-vel (inflammatory bowel disease, vagyis gyulladásos bélbetegség).

Az immunrendszer egyensúlyának felborulása által okozott gyomor- és bélrendszeri betegségek – mint például a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség – világszerte milliók életét nehezítik meg, a betegek száma Magyarországon is több tízezerre tehető. Míg a colitis ulcerosa esetén akut fellángolások és nyugalmi periódusok váltják egymást, és a betegség általában kisebb bélszakaszra korlátozódik, a Crohn-betegség esetében a gyulladás sokszor jóval kiterjedtebb. Legjellemzőbb tünetei a folyamatos hasmenés, a hasi fájdalom, a láz vagy hőemelkedés, és a fogyás.

Bár az elérhető kezelések sokak számára megkönnyebbülést hoznak, a betegek jelentős része még mindig naponta küzd a betegség tüneteinek kezelésével, a fájdalommal és a kellemetlen balesetektől való félelmükkel, amely közérzetükre, érzelmi és szociális életükre egyaránt kihatással van. Rengeteg IBD-s betegnek lenne szüksége hatékonyabb és hosszabb távú nyugalmi periódust jelentő terápiára.

A gyulladásos bélbetegség bármely életkorban jelentkezhet, és kezelés nélkül kellemetlen, akár súlyos, életveszélyes tüneteket is okozhat, ám megfelelő terápiával hosszabb távú nyugalmi periódusok érhetőek el. A legjellemzőbb tünet – a gyakori hasmenés – azonban sokak számára még mindig tabutéma, és talán épp szégyenérzetük miatt nem mernek róla beszélni. Ezt próbálja most megtörni a Bristol Myers Squibb globális biotechnológiai gyógyszercég a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületével (MCCBE) közösen szervezett képregénykiállítása, amely Vitáris Iván kreatív útmutatásával valósul meg.

A történeteknek tanulságaik is vannak, olyan üzenetek, amelyekkel a szereplők betegtársaiknak üzennek. Őket többek közt arra biztatják, hogy ne seperjék problémáikat a szőnyeg alá, inkább forduljanak orvoshoz, hiszen megfelelő kezeléssel az IBD-vel teljes élet élhető. De ami a legfontosabb: nincsenek egyedül, ezért merjenek bátran beszélni a bélbetegségekről!

A képregény-kiállítás június 10-12. között az Árkád Szegedben, június 24-26. között a Fórum Debrecenben lesz látható.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×