Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
308.13
bux:
133114.74
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Nyitókép: Pixabay

Ebben más az őszi digitális oktatás, mint a tavaszi volt

Sok-sok tapasztalat gyűlik össze a hagyományostól eltérő oktatásszervezésben, ezeket pedig most a HiperSuli program szakemberei időről időre össze is öntik. Így állunk most.

Online tanácskozást tartottak a HiperSuli tanárai, az országos találkozó célja egy aktuális helyzetértékelés, tapasztalatcsere és az előttünk álló időszakra való felkészülés volt.

Mint a Telenor Magyarország közleményéből kiderül, a főbb megállapítások között elmondható, hogy habár sokan már rutinosabbak, még most is rengeteg a kérdés azzal kapcsolatban, hogyan lehet a lehető legjobban kiaknázni a táv- vagy hibrid oktatásban rejlő lehetőségeket. Mennyi figyelem várható el a tanulóktól, hogyan őrizhetik meg a gyerekek és a tanárok a mentális egészségüket?

A koronavírus-járvány következtében az addig olajozottan működő rendszer márciusban felborult, az érintetteknek pedig egyik napról a másikra kellett szembenézniük a digitális oktatás adta kihívásokkal. Néhány hónap „pihenő” után, november közepén a középiskolák ismét áttértek az online oktatásra. A következő hetek-hónapok is sok bizonytalanságot rejtenek még.

Mint a szakemberek közös tudását összegző közleményéből kiderül, a gyerekek alkalmazkodtak a hibrid rendszerhez, de az főleg a nagyobbaknál működik jól. Aki otthon van, a tavaszi állapotokhoz képest már rutinosabban jelentkezik be az órára, és úgy vesz részt rajta, mint a fizikailag is jelen lévő osztálytársai.

A tavaszi karanténidőszakhoz képest – amikor az iskoláknak és a tanároknak a váratlan helyzethez kellett alkalmazkodniuk, és emiatt sok helyen elmaradtak az órák –

most az iskolák inkább ragaszkodnak az órarendhez, ami a gyerekeket fizikailag is jobban megviseli.

Fáradtabbak és sokszor még a fejük is fáj a 6-8 óra képernyő előtt töltött idő miatt – számoltak be tapasztalataikról a HiperSuli tanárai. Mindez egészségügyi kockázatot is jelent. Erre megoldást jelenthet a digitális órarend megfelelő kialakítása: ahol lehetséges, nem minden óra 45 percét kell képernyő előtt tölteni. Jó példa lehet, hogy az élő online oktatásra a dupla órákat használjuk, a szimpla órán pedig lehet önálló vagy csoportos feladatokat kiadni – de nem mindegy, hogyan.

Sok esetben – főleg a fiatalabb korosztályban – a tanári vezetés fontos a diákoknak. Nehezebben tudnak távoktatásban önálló munkát végezni, unalmas nekik, ha az óra csak arról szól, hogy feladatot kapnak, aminek a megoldásáról be kell számolniuk, így véli Koren Balázs matematikatanár, a Telenor HiperSuli programjának szakmai vezetője, aki szerint fontos, hogy legyen sok interakció, de egyensúlyra is szükség van

Az alsósoknál szerinte a 4-5 főre bontott feladatvégzés lehet hatásos. A tanárok és a szülők közben sokszor szembesülnek azzal, hogy

a diákok fáradékonyabbak, ingerlékenyebbek és dekoncentráltabbak.

„A járványhelyzet felgyorsította a technológia és a közösségi média elterjedésének kedvezőtlen folyamatait. A fiatalok napi ritmusa, az iskola, sportolás, hobbi által fenntartott egyensúly sokszor szétesett már a karantén első szakasza alatt – mondta Tóth Dániel pszichológus, a Pszichológus Pasi YouTube csatorna házigazdája. – Ennek hatására a gyerekek sokkal fáradtabban, kialvatlanabb állapotban kerültek vissza ősszel az iskolába, ahol most újra az online térbe kényszerültek. Ennek elkerülésére mindenképpen fenn kell tartani olyan időszakokat – akár egyéni, akár családi szinten –, amikor a gyerek ki tud kapcsolni, ott tudja hagyni a gépet.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×