Az elmúlt napokban tartották a fővárosban a lelkészképesítő vizsgát, ahol a jelölteknek az egyetemi tanulmányok után elhivatottságukról is tanúbizonyságot kellett tenniük.

"42 jelölt vizsgázott, azok a fiatalok, akik a négy egyetemünk egyikén lelkészszakra jártak öt plusz egy évig - Pápán, Sárospatakon, Debrecenben vagy Budapesten. Mindezek után megszerzik az egyetemi záróbizonyítványt, kvázi a diplomát, de az egyház rendje szerint lelkipásztorok csak akkor lehetnek, ha egy minősítő testület előtt - ez a lelkészképesítő bizottság - megjelennek, bizonyos tárgyakból, hivatásértelmezésből, alkalmasságból vizsgáznak. Ha megfeleltek, akkor saját egyházkerületükbe, gyülekezetükbe visszamennek és bizonyos szolgálati idő után jelentkezhetnek majd lelkészszentelésre. A mostani vizsgázók esetében ez egy-két év múlva fog megtörténni" - vázolta az eljárásrendet az InfoRádió érdeklődésére Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.

Vagyis

nem csupán a lexikális tudás számít, a képességnek is meg kell lenni arra, hogy valaki lelkésszé válhasson.

Amire ezen a képesítő vizsgán igazán kíváncsiak, hogy "milyen lelkészek lesznek", akik azzá akarnak válni, milyen mély bennük az elhivatottság, elkötelezettség.

"Hogy melegszívű-e, jól prédikál, jól tanítja a gyerekeknek a hittant, tisztes gondozásban részesíti a gyászolókat, el tud menni a betegekhez,

tud segíteni a zűrzavaros világban élő embereknek mindennapos útmutatással,

elsősorban ezt nézzük most" - mondta Bogárdi Szabó István.

A lelkészi hivatásra vállalkozók száma a református egyházban állandóságot mutat, 40-50 között mozog a jelentkezők száma, "nincs lelkészhiány", de ahhoz képest a szám alacsony, hogy idő közben a reformátusoknak rengeteg iskoláju, szociális intézményük lett, idősek otthona, gondozóhelyek, lehetőséget kaptak börtönpasztorációra, tábori lelkészek lettek, missziós területek nyíltak, ezért ez a szám nem elég, 10-15-tel több minőségi emberre lenne szükség minden évben.