Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.

Istvánovics Vera és Honti Márk érvelése szerint a mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek.

Ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából 1 év alatt jut ide.

Arra viszont csak a további vizsgálatok, kutatások adhatják meg a választ, miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből. A kutatók szerint a nagy és váratlan algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban.

Istvánovics Vera megjegyezte azt is, hogy bár a hűvös időjárás hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az algásodás, a beindult folyamat hatására

jövő nyár elején nagy valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz.

A szakemberek szerint közepes a valószínűsége annak, hogy ha felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön. Így kicsi az esélye annak, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna.

Az algaprobléma is rávilágított arra, hogy mielőbb egy összehangolt, komplex Balaton-kutatási program kidolgozására van szükség - hangsúlyozta Istvánovics Vera.