Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
306.23
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ijesztő jelenség a Balatonon: csak a vízszint csökkentésével lehet megállítani

Az algásodás miatt több civilszervezet és kutató is aggályosnak tartja, hogy tartósan 120 centiméter legyen a Balaton vízállása. Az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója azt mondta: a körülményeket figyelembe véve kell szabályozni a vízállást.

Több civilszervezet, a Balatoni Limnológiai Intézet és az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport szerint még jobban elalgásodhat a Balaton, ha a vízszintjét tartósan 120 centiméteren tartják a vízügyi szakemberek.

Az InfoRádiónak nyilatkozó ökológus, Istvánovics Vera azt mondta: 2000 és 2019 között többnyire alacsony volt az algaszint a Keszthelyi-medencében, egészen 2019 augusztusáig, amikor minden eddiginél nagyobb algacsúcs alakult ki Keszthely és Szigliget térségében. A szakértő szerint az okokat még nem ismerik pontosan, ez további kutatásokat igényel, de úgy gondolják, hogy ez a klímaváltozás egyik hatása, mert a víz egyre melegebb.

"A nyári átlagvízhőmérséklet 2015 óta közel másfél fokkal nőtt a Balatonban.

Nem elég, hogy ez az éghajlatváltozás zajlik körülöttünk, a Balaton vízállását is az utóbbi években nagyon magasan tartották,  mert 2000-ben volt nagy aszály, és arra gondolnak, ha magas a vízállás és nem esik az eső, akkor magasabb szintről indulva nem fog annyira lecsökkenni a vízszint" – mondta Istvánovics Vera.

Az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója szerint a körülményeket figyelembe véve kellene szabályozni a Balaton vízállását, és nem lenne szabad ragaszkodni minden esetben a 120 centiméteres magassághoz.

"Adaptívan kellene ezt csinálni, figyelembe véve két fontos körülményt: az egyik, hogy a szárazodhat a klíma, és előfordulhat, hogy évekig nincs megfelelő vízutánpótlása a Balatonnak, tehát emiatt magasan kell tartani a vízszintet, de

amiatt meg, hogy ne algásodjon, illetve ne pusztuljon nádas, célszerű alacsonyan tartani.

Ezért kell a körülményeket mérlegelve a vízállást szabályozni" – mondta a szakértő.

Az InfoRádió az Országos Vízügyi Főigazgatóságot is megkereste a témában, de még nem kapott választ.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy éve nyelte el a víz a parajdi sóbányát - Most keményen odaszóltak a hatóságoknak

Egy évvel a parajdi sóbánya elárasztása után Bíró Barna Botond, Hargita megye önkormányzati elnöke ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást követel a román hatóságoktól. A székelyföldi politikus rámutatott, hogy a katasztrófa felelősét azóta sem nevezték meg, a bányát üzemeltető Salrom pedig a sürgősségi munkálatoknak csak a felét végezte el. A 2024 májusában heves esőzések nyomán víz alá került sóbánya a régió turisztikai motorja volt, elvesztése a helyi gazdaság összeomlásához vezetett. Bíró Barna Botond hangsúlyozta: a parajdi közösségnek kiszámíthatóságra és világos jelzésekre van szüksége, hogy nem marad magára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×