Infostart.hu
eur:
378.05
usd:
320.55
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

Ijesztő jelenség a Balatonon: csak a vízszint csökkentésével lehet megállítani

Az algásodás miatt több civilszervezet és kutató is aggályosnak tartja, hogy tartósan 120 centiméter legyen a Balaton vízállása. Az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója azt mondta: a körülményeket figyelembe véve kell szabályozni a vízállást.

Több civilszervezet, a Balatoni Limnológiai Intézet és az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport szerint még jobban elalgásodhat a Balaton, ha a vízszintjét tartósan 120 centiméteren tartják a vízügyi szakemberek.

Az InfoRádiónak nyilatkozó ökológus, Istvánovics Vera azt mondta: 2000 és 2019 között többnyire alacsony volt az algaszint a Keszthelyi-medencében, egészen 2019 augusztusáig, amikor minden eddiginél nagyobb algacsúcs alakult ki Keszthely és Szigliget térségében. A szakértő szerint az okokat még nem ismerik pontosan, ez további kutatásokat igényel, de úgy gondolják, hogy ez a klímaváltozás egyik hatása, mert a víz egyre melegebb.

"A nyári átlagvízhőmérséklet 2015 óta közel másfél fokkal nőtt a Balatonban.

Nem elég, hogy ez az éghajlatváltozás zajlik körülöttünk, a Balaton vízállását is az utóbbi években nagyon magasan tartották,  mert 2000-ben volt nagy aszály, és arra gondolnak, ha magas a vízállás és nem esik az eső, akkor magasabb szintről indulva nem fog annyira lecsökkenni a vízszint" – mondta Istvánovics Vera.

Az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója szerint a körülményeket figyelembe véve kellene szabályozni a Balaton vízállását, és nem lenne szabad ragaszkodni minden esetben a 120 centiméteres magassághoz.

"Adaptívan kellene ezt csinálni, figyelembe véve két fontos körülményt: az egyik, hogy a szárazodhat a klíma, és előfordulhat, hogy évekig nincs megfelelő vízutánpótlása a Balatonnak, tehát emiatt magasan kell tartani a vízszintet, de

amiatt meg, hogy ne algásodjon, illetve ne pusztuljon nádas, célszerű alacsonyan tartani.

Ezért kell a körülményeket mérlegelve a vízállást szabályozni" – mondta a szakértő.

Az InfoRádió az Országos Vízügyi Főigazgatóságot is megkereste a témában, de még nem kapott választ.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×