Az Alaszkát átszelő 1600 kilométeres vágtára az Anchorage közelében fekvő Willow-ból rajtol vasárnap 14 hajtó és falkája, útjuk két hegyvonulaton, a befagyott Yukon-folyón és a Bering-tenger parti jegén át vezet Nome-ba, Alaszka nyugati partjára.

A városban idén nem volt elég a hó, ezért teherautókkal kellett oda szállítani.

A hajtók 16 kutyából álló huskyfalkával indulnak. A sérült vagy legyengült állatok az útvonal meghatározott pontjain kiszállhatnak, ott ellátják, majd repülővel Nome-ba, a beérkező gazdáikhoz viszik őket.

A kutyaszánhajtók világát két éve doppingbotrány rázta meg, az Iditarod 2017-es futamának egyik versenyzője néhány kutyájában tiltott drogok nyomait mutatták ki, a négyszeres győztes Dallas Seavey azonban tisztázta magát a vádak alól.

Nem a doppingvád az egyetlen, ami árnyékot vet a futamra. A PETA állatvédő szervezet szerint a verseny története során több mint 150 kutya pusztult bele a hajtásba, közülük egy tavaly, tavalyelőtt pedig öt.

A tavalyi versenyt Joar Leifseth Ulsom norvég hajtó nyerte, kilenc nap és 12 óra alatt tette meg az utat, nyereménye 50 ezer dollár (14 millió forint) volt. Hét év után ő volt az első győztes, aki nem az amerikai Seavey családból származott. 2012 és 2017 között az apa, Mitch Seavey vagy a fia, Dallas nyerte a trófeát.

Az Iditarod az egyik legkeményebb kutyaszánverseny mind a hajtók, mind az állatok számára. Az 1973-ban először megrendezett futamon a győztes több mint 20 nap alatt kelt át az alaszkai vadonon.

A kutyákat 1994 óta vizsgálják, hogy adtak-e nekik tiltott szereket, valamennyi résztvevő kutyáját szúrópróbaszerűen a verseny kezdete előtt és a táv megtétele alatt tesztelik, és az első húsz helyen végzettet a célba érés után.

Az Iditarodot egy 1925-ös mentőakció emlékére rendezik meg: annak idején váltott kutyaszánokkal juttattak el diftéria elleni oltóanyagot Nome-ba, hogy megmentsék az őslakosok gyerekeit.