A férfi birtokával együtt örökölte azt a kötelezettséget, hogy a helyi templomban örökfényt tartson életben egy gyilkosság áldozatának emlékére.
A birtok egykori tulajdonosa, Konrad Müller 1357-ben megölt egy bizonyos Heinrich Stuckit. Büntetésként és azért, hogy megvédjék őt a bosszútól, az egyház elrendelte, hogy egy templomban létesítsen örökfényt, amelynek izzásáért mindörökre felelős marad. Az örökké tartó bűn jelzálogként ült a birtokon. Ahhoz, hogy megszabaduljanak tőle, a birtoknak a korabeli egyezség szerint a plébániára kell átszállnia. A birtok összes későbbi tulajdonosa tartotta magát az egyezséghez, és rendszeresen fizetett a lángot éltető diófaolajért.
A mostani tulajdonos bírósági keresete sikeres volt. Mint Glarus kanton bírósága kedden közölte, többé már nem kell éltetni a lángot. A jelzálogrendszer 1849-ben történt átalakítása miatt ugyanis az egyház ezen joga megszűnt - indokolta a bíróság.
Mindazonáltal Heinrich Stucki emlékre az örökfény tovább ég, Vitus Huonder püspök bejelentette, hogy a költségeket az egyház állja tovább.
Új világ köszöntött be a hazai bankautomatáknál