Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
United States of America and Russia Nuclear deal, threat, agreement, tensions concept
Nyitókép: Ruma Aktar/Gettya Images

Moszkva: Donald Trump hallgatása vészjósló

Oroszország még mindig nem kapott az Egyesült Államoktól semmilyen hivatalos választ a stratégiai nukleáris fegyverek csökkentéséről szóló, február 5-én lejárt Új START szerződés korlátozásainak további betartására vonatkozó javaslatára – közölte a moszkvai külügyminisztérium.

Az orosz tárca megjegyezte: Moszkva abból indul ki, hogy a felek már nem kötelesek a megállapodás betartására, és szabadon dönthetnek a további lépésekről. Oroszország a szerződés lejárta után is megfontoltan, Washington lépéseinek elemzése alapján fog cselekedni - szögezte le az orosz külügyminisztérium.

Oroszország úgy véli, hogy az Új START szerződés, a nyilvánvaló problémák ellenére, betöltötte alapvető funkcióit, és kezdetben hozzájárult a stratégiai fegyverkezési verseny visszaszorításához. Hangsúlyozta egyben: Oroszország továbbra is nyitott a stratégiai helyzet stabilizálása politikai-diplomáciai útjainak keresésére. Hozzátette: az orosz fél készen áll határozott katonai-technikai ellenintézkedésekre a lehetséges fenyegetések elhárítására a megállapodás lejárta után. A tárca szerint az Egyesült Államok szándékosan nem reagált Oroszország kezdeményezésére a szerződés korlátozásainak meghosszabbítása ügyében.

Washington hozzáállását ebben a helyzetben tévesnek és sajnálatosnak nevezte.

A moszkvai külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok destabilizáló tevékenységet folytat a lejárt szerződéssel kapcsolatban. Megjegyezte, hogy 2023 februárjában Moszkva felfüggesztette a szerződés hatályát, mivel egyes szerződéses rendelkezések végrehajtása nem volt kielégítő, valamint az Egyesült Államok teljesen elfogadhatatlanul járt el, ellentmondva a szerződés alapelveinek és a preambulumban rögzített megegyezéseknek.

A hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet.

Januárban a The New York Times című amerikai lapnak Donald Trump elnök azt mondta: hagyni fogják, hogy lejárjon a szerződés hatálya.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben közölte: Oroszország az Új START szerződés lejárta után is kész egy évig tartani magát a megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz. Trump erre a javaslatra hivatalosan nem reagált.

Az Egyesült Államok 2017 szeptemberében, Oroszország pedig 2018. február 5-én érte el a szerződésben megszabott értékeket. A dokumentum 10 évre (2021 februárjáig) szólt, egy alkalommal öt évvel meghosszabbítható volt. Oroszország és az USA 2021-ben élt ezzel a lehetőséggel, és az egyezmény hatályát 2026. február 5-ig meghosszabbította.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×