8 °C
A kiszivárgott dokumentumot – ami A második amerikai invázió terve címet viseli – Vietnám védelmi minisztériuma állította össze 2024 augusztusában. A terv létezését és hitelességét a Project88 nevű vietnámi jogsértésekkel foglalkozó emberi jogi szervezet ellenőrizte. Szerintük az irat megbízható forrásból származik; több csatornán is ellenőrizték.
Az anyag különösen azért keltett feltűnést, mert nem egészen egy évvel azután készült, hogy Joe Biden amerikai elnök 2023 szeptemberi hanoi látogatásán az Egyesült Államok és Vietnám kapcsolatait az „átfogó stratégiai partnerség” szintjére emelték – ez a legmagasabb diplomáciai kategória, amelyet Washington valaha is megadott Hanoinak.
A nyilvános diplomáciai közeledés mögött azonban a vietnámi katonai vezetés egészen más forgatókönyvekkel számol – jegyzi meg a szivárogtatásról – több más médium mellett – most beszámoló londoni The Times.
A Vietnamese defense document views the U.S. as an existential threat, warning of “color revolutions” and possible pretexts for intervention, despite the Comprehensive Strategic Partnership. Hanoi seeks balance—cooperating with Washington, but not joining an anti-China alliance. pic.twitter.com/hqQrGbav7o
— Huỳnh ☘️ (@trader__mackie) February 3, 2026
„Harcias hatalomként” tekintenek az Egyesült Államokra
A Project88 által idézett terv szerint Vietnám jelenleg nem tartja valószínűnek egy közvetlen amerikai támadás megindítását, ugyanakkor az Egyesült Államokat továbbra is „harcias természetű hatalomként” írja le. A dokumentum hangsúlyozza: folyamatos éberségre van szükség annak érdekében, hogy Washington és szövetségesei ne tudjanak „ürügyet teremteni” egy katonai beavatkozásra.
A 20. század meghatározó eseményét a vietnámi háborút – illetve benne az amerikai részvétel – a máig vitatott, 1964 augusztusi Tonkini-incidens robbantotta ki. Egy megtörtént tengeri összecsapás után két nappal, a rossz időjárási körülmények között az amerikai hajók egy újabb észak-vietnámi támadást jelentettek, amiről vizsgálatok kiderítették, és későbbi dokumentumok (Pentagon-iratok, NSA-jelentések) megerősítették, hogy nem történt meg. A Johnson-kormányzat azonban az ürügyet felhasználva a beavatkozás mellett döntött.
In 1964, there were only 23,000 American troops in Vietnam.
— S.L. Kanthan (@Kanthan2030) June 2, 2024
Then, the US government created a fictitious narrative -- the infamous Gulf of Tonkin attack by the North Vietnamese.
Two years later, there were 385,000 American soldiers in Vietnam! pic.twitter.com/jcGin5nXkH
A 2024-es elemzés külön kiemeli Vietnám földrajzi sebezhetőségét: az ország hosszú tengerpartja és kiterjedt tengeri térségei ideális terepet kínálhatnak az amerikai haditengerészet számára egy esetleges katonai művelethez.
Vietnám Délkelet-Ázsia egyik legerősebb hadseregével rendelkezik, de a dokumentum szerint ez önmagában nem jelent garanciát egy nagyhatalommal szembeni konfliktus esetén.
Félelem a „színes forradalomtól”
A kiszivárgott terv nemcsak katonai invázióval számol, hanem politikai destabilizációval is. A vietnámi katonai elemzők attól tartanak, hogy az Egyesült Államok a kommunista rendszer meggyengítésére törekedhet, akár egy „színes forradalom” támogatásán keresztül – hasonlóan 2004-es ukrajnai „narancsos forradalomhoz” vagy az 1986-os, Fülöp-szigeteki „sárga forradalomhoz”.
A dokumentum szerint Washington Kína feltartóztatásának érdekében kész lehet „nem hagyományos hadviselési formákra”, sőt, akár nagyszabású katonai inváziókra is olyan államok ellen, amelyek nem hajlandók az amerikai geopolitikai érdekszférához igazodni.
Vietnamese TV warns the population about US NGOs laying the seeds for color revolutions inside the countrypic.twitter.com/RGmlY935OL
— COMBATE |?? (@upholdreality) September 8, 2024
Vietnám nem kér az Amerika vezette Kína-ellenes szövetségből
Ben Swanton, a Project88 társigazgatója szerint a dokumentum egyértelműen cáfolja azt az amerikai feltételezést, miszerint Hanoi hosszú távon hajlandó lenne csatlakozni egy Washington által vezetett, Kína-ellenes szövetséghez.
„Ez nem egy elszigetelt vagy paranoiás frakció véleménye” – fogalmazott Swanton, jelezve:
„kormányzati szinten, több minisztériumban is konszenzus van arról, hogy az Egyesült Államok egzisztenciális fenyegetést jelenthet Vietnám számára.”
Hozzátette: az amerikai politika az elmúlt évtizedben tudatosan figyelmen kívül hagyta a vietnámi emberi jogi visszaéléseket, abban a reményben, hogy sikerül Hanoit Kína ellen felsorakoztatni, a kiszivárgott terv azonban alapjaiban kérdőjelezi meg ezt a stratégiát.
Vietnámi katonai elemzők szerint (az ideológiai ellentétek dacára) három, egymást követő amerikai kormányzat (Barack Obama, az első Trump-kormányzat és a Biden-féle Fehér Ház) egyre inkább törekszik katonai és más kapcsolatokat kiépíteni ázsiai országokkal egy Kína-ellenes front létrehozására.
A tervezők szerint bár a Biden-kormányzat a legmagasabb diplomáciai szintre emelte a kétoldalú viszonyt, Washington közben „saját, a szabadsággal, a demokráciával, az emberi jogokkal, az etnikai kérdésekkel és a vallással kapcsolatos értékeit akarja terjeszteni és fokozatosan megváltoztatni az ország szocialista kormányzását” – idézte Swantont a The Independent brit napilap.
Megosztott vezetés Hanoiban
A dokumentum rávilágít a vietnámi vezetésen belüli feszültségekre is. Nguyen Khac Giang, a szingapúri ISEAS–Yusof Ishak Intézet elemzője szerint a hadsereghez és a konzervatív pártelithez közel álló körök soha nem érezték magukat jól az Egyesült Államokkal való stratégiai közeledés gondolatától.
Értékelése szerint a kormányzó kommunista párton belül továbbra is erős az a nézet, amely a külső fenyegetéseket – elsősorban Washington irányából – a rezsim fennmaradását veszélyeztető tényezőkként kezeli.
A feszültség 2024 júniusában a nyilvánosság elé került, amikor a vietnámi katonai televízió „színes forradalom” tervezésével vádolta meg az amerikai kötődésű Fulbright Egyetemet, miközben a vietnámi külügyminisztérium védelmébe vette az intézményt.
Amerikai elemzők szerint a téves az a nézet, hogy a vietnámi vezetés leginkább egy kínai agressziótól tart, ehelyett legfőbb aggodalma egy színes forradalom.
A kétoldalú viszonyra árnyékot vet az is, hogy az USAID segélyszervezet megnyirbálásával a Trump-kormányzat megzavarta azokat a projekteket, amelyekkel a háború során elhíresült Agent Orange növényirtó hatóanyagától, a dioxintól, továbbá fel nem robbant lőszertől próbálnak megtisztítani több tonnányi talajt.
Maduro venezuelai elnök elfogása és elmozdítása, valamint a Kuba elleni lehetséges amerikai fellépés szintén nagyon aggasztja a vietnámi elitet.
10,000 soldiers at Vietnam’s 50-year reunification parade in Ho Chi Minh City.
— red. (@redstreamnet) April 30, 2025
On April 30, 1975, communist-led North Vietnamese forces captured Saigon, ending the Vietnam War and unifying North and South Vietnam under one government. pic.twitter.com/w0DwBTtpRF
Most, hogy újra téma lett a kétoldalú viszony, a vietnámi külügyminisztérium nem válaszolt a sajtó megkereséseire, Washingtonban a State Department pedig nem adott konkrét kommentárt a kiszivárgott anyagra. Csak annyit jegyzett meg, hogy „az Egyesült Államok és Vietnám számára a jólétet és biztonságot próbálja építeni”.
Mindeközben Vietnám számára – területi vitájuk ellenére – Kína a legnagyobb kereskedelmi partner, miközben az Egyesült Államok a legnagyobb exportpiaca. Ezért a kormányzatnak a két nagyhatalom között kell egyensúlyoznia.
A kiszivárgott katonai terv így nemcsak Vietnám és az Egyesült Államok bonyolult viszonyáról árulkodik, hanem arról is, hogy a múlt háborúinak emléke még évtizedekkel később is meghatározza a stratégiai gondolkodást Hanoiban.
