Kína különleges közigazgatási területeként működő Makaó lakosainak 60 százaléka értene egyet azzal, ha a kormány környezetvédelmi intézkedésként megadóztatná a műanyag alapú bevásárlótáskákat - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A Makaói Környezetvédő Önkéntesek Szövetsége megbízásából készült kutatás szerint a helyiek ugyanilyen arányban fogadnák el, ha a bevásárlóközpontokban a jövőben fizetni kellene azokért. Összesen a válaszadók 90 százaléka támogatja a műanyagszatyor-használat csökkentésére irányuló kormányzati elképzeléseket.

Bár a változással egyetérteni látszanak, a megkérdezettek 60 százaléka úgy vélte, vásárlási szokásaik megváltoztatása okozna némi kényelmetlenséget. Jelenleg ugyanis a válaszadók 80 százaléka nem visz magával saját bevásárlószatyrot, ha vásárolni megy. Ennek eredményeként 70 százalékuk napi 1-2, negyedük napi 3-5 műanyagtáskát használ.

40 milliárddal kevesebb műanyagszatyor

Kína a környezetterhelés és a hulladékcsökkentés érdekében, a kontinentális országrészben 2008-ban tiltotta meg a bevásárlóközpontok, üzletek és piacok üzemeltetői számára, hogy vevőiket ingyenesen adott műanyagszatyrokkal szolgálják ki.

Az 1,3 millió lakosú ázsiai országban az intézkedés hatására egy év alatt 40 milliárd darabbal csökkent a felhasznált nejlonszatyrok száma. Hongkongban, Kína másik speciális közigazgatási területen, 2009-ben vetettek ki adót a műanyagalapú bevásárlótáskákra, amelynek hatására az újonnan forgalomba kerülő szatyrok száma csökkenni kezdett, míg a vásárlók egyre nagyobb arányban szoktak rá arra, hogy saját táskát vigyenek a vásárlások lebonyolításához.

Napi 1,3 millió szatyrot használnak a magyarok

Környezetvédelmi szakértők szerint a hagyományos műanyagalapú bevásárlószatyrok 300-400 év alatt bomlanak le teljesen, miközben a Föld lakossága napi 500 millió műanyag szatyrot használ el. Magyarországon naponta 1,3 millió szatyor kerül forgalomba, ezek darabját átlagosan alig 20 percig használják.

A magyar kormány a 2005-ben bevezetett, majd 2009-ben módosított termékdíj-rendszer bevezetésével próbálta visszafogni a műanyagszatyor felhasználást. A szakértők szerint azonban a szabályozás nem érte el célját: a nagyáruházak számára a termékdíj nem tétel, a kisebbek csak részben környezetbarát szatyrokat használnak, mindeközben a szatyrok újrahasznosítása nem megoldott, és a lakosság is viszonylag passzív a kérdésben.