Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: YouTube/Radim Passer

417-tel rongyolt az autópályán, vizsgálat indult - videó

Nem kímélte a Bugatti Chiront.

Mivel Németországban nincs általános sebességkorlátozás az autópályákon, az 58 éves ingatlanmágnást nem vádolják gyorshajtással, a vizsgálat "feltételezett utcai autóverseny" címén indult ellene. Az eljárás megindítását a magdeburgi rendőrség jelentette be.

Radim Passer, akinek vagyonát 100 milliárd forintra becsülik, 2021 júliusában feszegette Bugatti Chiron szupersportkocsija teljesítményének határait az A2-es autópályán, Berlin és Hannover között egy olyan szakaszon, ahol nincs érvényben semmiféle sebességkorlátozás. (A felvétel leírásának és a milliárdos YouTube-csatornájának tanúsága szerint nem ez volt az egyetlen rögzített száguldás, korábban tesztelték egy Porsche 911 Turbo, egy Lamborghini Aventador és egy Bentley Flying Spur végsebességét is.)

Passer, a 33. leggazdagabb cseh hangsúlyozta, hogy a két hete közzétett felvétel az autópálya egy tízkilométeres egyenes, háromsávos szakaszán, jó látási viszonyok mellett készült, és a száguldás során a biztonság élvezett prioritást.

A német közlekedési minisztérium szóvivője burkoltan bírálta a milliárdost, hangoztatva, hogy a tárca "elutasít minden olyan magatartást, amely veszélyeztetheti a közlekedés résztvevőit".

Több német autógyár, köztük a BMW, az Audi és a Mercedes-Benz már 1987-ben vállalta, hogy önszántából 250 kilométer/órában korlátozza autói sebességének felső határát. A 16 hengeres és 1500 lóerős szupersportkocsit, amellyel a cseh milliomos őrült tempóban száguldott, 2016-ban dobták piacra, miután a Volkswagen megvásárolta az olasz luxusmárkát.

A dpa tudósítása szerint Csehországban az eset kapcsán azt firtatják, hogy Passer felelőtlen kérkedése a szupergyors autóval mennyiben fér össze keresztény hitével. Az üzletember fia 1998-as halála után fordult a valláshoz, Maranatha néven őskeresztény ihletésű saját vallási szervezetet is létrehozott.

Az eset kapcsán környezetvédők ismét felszólították a szövetségi kormányt, hogy vezessen be sebességkorlátozást az autópályákon biztonsági és klímavédelmi okokból is.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×