Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Emléktáblát emeltek a legendás énekesnek

Huszonegy évvel halála után megoldódott Freddie Mercury nyughelyének rejtélye: a nyugat-londoni Kensal Green temetőjében a közelmúltban emléktáblát emeltek a Queen együttes 1991-ben, 45 éves korában AIDS-betegségben meghalt énekesének.

A "Bulsara emlékére" angol nyelvű feliratú táblán egy francia szöveg is olvasható: "minden szeretetemmel mindig közel leszek hozzád", és egy M betű jegyzi a táblaállító kilétét - adta hírül a Daily Mirror című brit napilap honlapján.

Farrokh Bulsara volt Freddie Mercury valódi neve, utóbbit akkor vette fel, miután 1971-ben a Queen együttes megalakult.

M. pedig nem más, mint Mercury egykori szerelme és élettársa Mary Austin, aki az énekes halála után örökölte annak 10 millió font értékű Garden Lodge-i otthonát.

Freddie hamvainak hollétét eddig senki nem ismerte. Feltételezték, hogy a hamvasztás után Mary Austin kapta meg az urnát, de ő erről soha nem nyilatkozott. Szóvivője most sem volt hajlandó kommentálni a brit lap hírét.

A Kensal Green-i temető honlapja szerint emléktáblát csak az kaphat a temetőben, akinek hamvait szétszórták a szóróparcellában.

Egy Queen-rajongó elmondta: az köztudott volt mindenki számára, hogy Freddit 1991-ben elhamvasztották a Kensal Green-i temetőben, de teljes talány volt az, hogy hol helyezték örök nyugalomra. "Egyes életrajzírók szerint a hamvakat még csak el sem vitték Kensal Greenből a hamvasztás után több mint egy évig. Az emléktábla felfedezése valóban izgalmas, és egy nagy áttörést jelenthet" - fejtegette.

A biszexuális Mercury Maryt feleségének nevezte, a nő örökölte a sztár által hátrahagyott lemezek szerzői jogait. A Queen világszerte mintegy 300 millió lemezt adott el.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×