eur:
392.83
usd:
366.53
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

DNS-teszt oldhatja meg a százéves sorozatgyilkosság rejtélyét

A rendőrök 1908-ban fedezték fel Belle "Fekete Özvegy" Gunness, a történelem talán leghírhedtebb női sorozatgyilkosa lefejezett holttestét az asszony kiégett indianai házának pincéjében. A DNS-teszt most bebizonyíthatja, hogy tényleg ő volt-e az áldozat, vagy csak megrendezte a saját halálát.

Sokaknak meggyőződése, hogy a Norvégiából Amerikába bevándorló bűnöző nem halt meg 1908-ban, hanem Kaliforniába szökött, ahol még 23 éven keresztül folytatta a gyilkolást.

Az Indianapolisi Egyetem kutatói úgy döntöttek: száz év elteltével megoldják a rejtélyt. Exhumálták a holttestet és DNS-mintát vettek belőle, amelyet összevetnek a hámszövet-maradványokkal, amelyek azokról a levekről származnak, amelyeket az asszony küldött gazdag kérőinek - akik valószínűleg valamennyien Gunness hátsó kertjében végezték.

Negyven áldozata is lehetett

Gunness a történelem leghírhedtebb női sorozatgyilkosa, akiről biztosan tudjuk, hogy nem egészen egy évtized leforgása alatt 25 emberrel végzett, de áldozatainak a száma elérheti a negyvenet - mondta a kutatást vezető Andrea Simmons, az egyetem humánbiológiai tanszékének végzős hallgatója.

Simmons szerint azoknak a rokonai, akikkel valószínűleg Gunness végzett, hogy megszerezze a pénzüket, tudni szeretnék, valójában mi történt a legendás gyilkossal. Gunness állítólag megmérgezte legtöbb áldozatát, köztük mindkét férjét és összes gyermekét.

Az emberek válaszokat akarnak, és kevés olyan történelmi bűntény van, amely ennyi idő múltán megoldható, ezért ki kell használni a DNS-adta lehetőséget - tette hozzá Simmons.

Sok híres emberről terjedt el a pletyka, hogy megrendezte a saját halálát - ezt beszélik még mindig Elvis Presley-ről is, Gunness esetében azonban a feltételezés bizonyítható.

Gyanús előjelek

"Halála" előtt pár nappal a gyilkos asszony öt hordó benzint vásárolt, és elterjesztette a városban, hogy a farmján alkalmazott munkás meg akarja ölni - sorolta a gyanús körülményeket a végzős egyetemista, aki szerint azonban a legfurcsább az, hogy Gunness "holttestének" nem volt feje, mellette pedig két gyermek elszenesedett maradványait találták meg.

Fej hiányában a halottkém nem tudta megállapítani az áldozat személyazonosságát. A bevádolt munkás - Ray Lamphere - életfogytiglani börtönbüntetést kapott, de haláláig állította: Gunness átvágta a hatóságokat.

Arról, hogy a "Fekete Özvegy" Kaliforniába tette át a székhelyét, az után terjedtek el a pletykák, hogy ott 1931-ben letartóztattak egy Gunnessre nagyon hasonlító asszonyt egy norvég férfi megmérgezése miatt. Mielőtt azonban az indianai rendőrök Kaliforniába utazhattak volna, hogy azonosítsák, az asszony tuberkulózisban életét vesztette a börtönben, és eltemették.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×