„Ha tárgyilagosan akarok fogalmazni: nem biztos, hogy a legjobb pillanatban nyílt meg. Ha nem tárgyilagosan, akkor azt kell mondanom, hogy undorodom az egésztől” – fogalmazott a podcastban a színész-rendező. Kifogásolta, hogy az iratok november 4-én, az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján váltak nyilvánossá.

Az eljárás megbízhatóságát is megkérdőjelezte. Példaként Lezsák Sándor esetét említette, akinek neve informatikai hiba miatt került az ügynökök között nyilvánosságra, holott megfigyeltként tartották nyilván.

Verebes István Gáti Oszkár miatt is aggódott, akit azonnal felhívott, miután meglátta a nevét a dokumentumokban. Vágó István feleségével szintén beszélt az ügy kapcsán. Szerinte az ilyen esetekben nem érdemes utólag túlzott jelentőséget tulajdonítani annak, ha valakitől külföldi útjai során megfigyeléseket és beszámolókat vártak.

Saját elmondása szerint őt soha nem próbálták beszervezni.

A podcastban Ókovács Szilveszter menesztése is szóba került. Verebes István elismerte, hogy a Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatójának vezetői teljesítményét nem tudja egyértelműen megítélni, ugyanakkor eredménynek tartja, hogy az intézmény az irányítása alatt szélesebb közönséghez jutott el.

Távozásának körülményeit azonban méltatlannak nevezte. Szerinte a kormánynak személyes egyeztetéssel, kulturáltabb és emberségesebb módon kellett volna rendeznie az ügyet a nyilvános konfliktus helyett – idézi az elhangzottakat az Index.