Infostart.hu
eur:
364.78
usd:
331.12
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára épületének bejárata 2026. november 4-én. Ezen a napon több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozza nyilvánosságra honlapján kereshetõ formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Ügynökakták: indulhat a keresés, „ne ítélkezzünk elsőre”

Megkezdődött szerdán az egykori állambiztonsági iratok egy részének nyilvánosságra hozatala, az interneten mintegy 60 ezer névre lehet rákeresni – kisokos.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a Kossuth rádió Felkelő című műsorában elmondta, a nyitottaktak.hu oldalon háromféle dokumentumtípus, az úgynevezett 6-os kartonok, a beszervezési naplók és a korábbi mágnesszalagos nyilvántartás adatai válnak hozzáférhetővé.

Az adatbázis regisztráció és előzetes ellenőrzés nélkül használható, a keresés név és más személyes azonosító adatok alapján is lehetséges.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

egy név szereplése a nyilvántartásban önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett együttműködött az állambiztonsággal.

Az adatok ugyanis csak azt mutatják meg, hogy az illető valamilyen módon kapcsolatba került a titkosszolgálattal, de előfordulhatott például meghiúsult beszervezés vagy az együttműködés korai megtagadása is.

A tényleges kapcsolat és az állambiztonsági tevékenység feltárásához további kutatásra, illetve a beszervezési dossziék megismerésére lehet szükség. Ezekből részletesen nyomon követhető a beszervezés előkészítése, az érintett megfigyelése, a vele szemben alkalmazott nyomásgyakorlás, az együttműködés folyamata, valamint annak lezárása.

Cseh Gergő Bendegúz fontosnak nevezte, hogy senki ne ítéljen meg egy embert pusztán az adatbázisban megtalált neve alapján.

Mint mondta, "ne egy lista, egy adatbázisban talált név alapján próbáljunk megítélni valakit", hanem igyekezzünk megérteni az érintettek helyzetét és motivációit is. Hozzátette, sok esetben azok, akik együttműködtek az állambiztonsággal, maguk is a rendszer áldozatai voltak.

A levéltár segítséget kíván nyújtani az iratok értelmezéséhez, bemutatva az állambiztonság működését, a beszervezések módszereit és a dokumentumokban használt szakkifejezéseket. A tájékoztatást podcastokkal, videókkal és nyilvános beszélgetésekkel is segítik, utóbbiak között a múlt feldolgozásával és a transzgenerációs traumákkal foglalkozó programok is szerepelnek.

A főigazgató kitért arra is, hogy az érintettek vagy leszármazottaik helyesbítést, illetve saját információikat és történetüket bemutató dokumentumokat is benyújthatnak a levéltárhoz. Ezeket digitalizálják és az eredeti állambiztonsági iratok mellett teszik hozzáférhetővé, így az érdeklődők az érintett saját elbeszélését is megismerhetik.

A beszélgetésben szóba került Németh Miklós volt miniszterelnök levéltárhoz eljuttatott, Orbán Viktor rendszerváltozás előtti múltjára vonatkozó nyilatkozata is.

Cseh Gergő Bendegúz megerősítette, hogy Németh Miklós – előzetes egyeztetés után – személyesen kereste fel az intézményt és ügyvédei jelenlétében aláírt nyilatkozatot adott át. A dokumentumot a levéltár visszaemlékezésként kezeli és a kutatók számára hozzáférhetővé teszi. Hangsúlyozta azonban, hogy a nyilatkozatban foglaltakat eredeti források, dokumentumok vagy bizonyítékok nem támasztják alá. Mint fogalmazott, a levéltár jelenlegi tudása szerint "semmi egyéb korlát bizonyíték vagy irat nem támasztja alá" az abban leírtakat.

A főigazgató a rendszerváltozás utáni időszak egyik legnagyobb mulasztásának nevezte, hogy 1990-ben az állambiztonsági iratok nem kerültek azonnal állami köztulajdonba, közgyűjteménybe. Emlékeztetett arra, hogy az iratok 1990 és 1997 között a Belügyminisztérium kezelésében voltak, az akkori időszak eseményei, valamint az iratanyag hitelességével kapcsolatos bizonytalanságok megingatták a társadalmi bizalmat.

Cseh Gergő Bendegúz úgy vélte, a rendszerváltozás idején nagyobb esély lett volna a múlt gyors és tisztázó feldolgozására. Hozzátette: „talán most sem késő még”, de a szembenézésre a kilencvenes évek elején nagyobb szükség lett volna.

Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×