Kapitány István a közösségi oldalára hétfőn feltöltött videóban hozzátette, a Gazdasági és Energetikai Minisztériumnál folyik az állami pénzügyi intézmények korábbi működésének és nagy összegű finanszírozási döntéseinek átvilágítása. A közpénzek útját követik végig, és ahol felmerül az állami vagyon megkárosításának gyanúja, ott nem maradhat el a jogi felelősség vizsgálata sem.

Rámutatott, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) korábbi működésének átvilágításánál a Waberer's Nyrt. 2022-es és 2026-os finanszírozásával kapcsolatban olyan körülményekre derült fény, amelyek miatt a minisztérium hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen büntető feljelentés tesz.

Közölte, a vizsgált két ügylet összértéke kiemelkedő: az állami tulajdonú MFB 2022-ben 111 millió euró, 2026-ban további 100 millió euró, összesen 77 milliárd forintnyi Waberer's kötvényt jegyzett le.

A gyanú szerint a finanszírozást a második ügyletnél ráadásul az MFB saját forrás költsége alatt biztosította – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy az MFB az így keletkező veszteségeit az állam a költségvetés által finanszírozott kamatkiegyenlítési rendszeren keresztül, az adófizetők pénzéből kompenzálta.

Kapitány István arra is kitért, hogy a két ügylet között a Waberer's tulajdonosi struktúrája is jelentősen átalakult. A 2022-es első MFB-finanszírozás idején a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST-csoport már megjelent a társaság tulajdonosi körében, a 2026-os újabb 100 milliós eurós MFB-finanszírozás pedig már abban a tulajdonosi struktúrában valósult meg, amelyben a társság feletti végső kontrollt Tiborcz István gyakorolta.

A miniszter szerint a jelenlegi adatok alapján megállapítható, hogy a konstrukció a teljes futamidő alatt akár 10 milliárd forint költségvetési terhet jelenthet, amelyet végső soron a magyar embereknek kellene megfizetnie. Ezért a hatósági vizsgálatnak arra is választ kell adnia, hogy jogszerű volt-e egyáltalán a Waberer's vállalatikötvény-finanszírozását a központi költségvetésből finanszírozott kamatkiegyenlítési rendszerbe bevonni, és ténylegesen mekkora vagyoni hátrány érte vagy érhette az államot. A mostani átvilágítás célja éppen az, hogy az ilyen döntések ne maradhassanak következmények nélkül – fűzte hozzá a miniszter.

Kiemelte, a hatóságok feladata annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, pontosan mekkora vagyoni hátrány keletkezett és kit terhel ezért a büntetőjogi felelősség. Fontos hangsúlyozni, hogy a büntetőjogi felelősségről nem a minisztérium dönt. A minisztérium a rendelkezésére álló dokumentumokat át fogja adni a hatóságnak és a büntetőeljárás során teljeskörűen együttműködik.

Az állami vagyon nem magánvagyon, a közpénz pedig nem kiváltságok és politikailag kiváltásosok finanszírozására szolgál – jelentette ki közösségi oldalán a gazdasági és energetikai miniszter.

Egyúttal arra is felhívta a figyelmet: a kormány feladata, hogy minden egyes forinttal elszámoljon és ahol az állam megkárosításának gyanúja merül föl, ott megtegye a szükséges jogi lépéseket. Ezt tesszük most is – mondta Kapitány István.