Az európai társadalom elöregedő tendenciát mutat, és az idő múlásával egyenes arányban hárul egyre nagyobb figyelem az idősgondozásra, illetve az idősellátásra szerte az Európai Unióban. A problémát az uniós vezetők is egyre inkább felismerik, ezért az időskor egyre gyakrabban jelenik meg témaként mind a jogalkotásban, mind pedig egyéb platformokon, illetve örömteli, hogy az Európai Bizottság is egyre fokozottabban foglalkozik ezzel a témával – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke.

Az uniós országokat összehasonlítva egyfajta töréspont mutatkozik az északi, illetve a nyugati, valamint a déli és a keleti országok tekintetében, ami nagyban összefügg az ilyen jellegű ellátórendszerek, szolgáltatórendszerek anyagi finanszírozásának lehetőségével.

„Nyugat-Európában, Észak-Európában azt látjuk, hogy egy hosszabb távú stratégiában gondolkodva, mind az intézményi feladatokat, mind pedig az otthonápolást, otthongondozást segítve az állam aktív szerepet vállal ezen szociális szolgáltatásoknak a nyújtásában, míg Dél-, illetve Kelet-Európa országaiban általában a családokra hárul jóval nagyobb teher az idősek ellátásával kapcsolatosan, és nem az otthonápolás, házi gondozás, hanem inkább az intézményesített ellátás van a mi környékünkön előtérben” – fogalmazott.

Azt csak megbecsülni lehet, hogy Magyarországon hány olyan idős ember él, aki nem kapja meg a megfelelő ellátást, hogy jobb életminőségben teljenek az utolsó évei. Nagy Viktor szerint beszédes szám, hogy

jelenleg 40 ezer fő vár idősotthonban való elhelyezésre itthon.

Ez az össznépességhez arányítva egy igen magas szám. Ráadásul ezzel párhuzamosan a különböző szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés joga is jelentős mértékben korlátozott. Ebben van egy földrajzi eltérés, ami azt jelenti, hogy Budapesten és környékén jóval könnyebben elérhetők az idősgondozási szolgáltatások, jóval több idősotthon, jóval több házi segítségnyújtó szolgálat, jóval több időskorúak napközi otthona működik a főváros és annak környékén, mint például egy kelet-magyarországi vagy egy dél-magyarországi településen. Az elnök szerint ezt a fajta egyenlőtlenséget is nagyon jó lenne az elkövetkezendő időszakban enyhíteni.

Kiemelte még, hogy

Magyarországon nagyon alacsony az egészségben eltöltött életévek száma időskorban,

„nagyon hamar kvázi medikalizálódunk vagy hospitalizálódunk”, ami teljesen más idősgondozási paradigmát jelent, mint mondjuk egy németországi idős esetében.

Az új kormányzat programjában egy nagyobb részt szenteltek az idősellátásnak, amelyből Nagy Viktor az egyik legfontosabb elemnek azt tartja, hogy 20 ezer fővel növelnék az állami normatívával finanszírozott idősotthoni férőhelyek számát.

„Hatalmas az igény az intézményi elhelyezésre. Az idősotthonokban, nyugdíjasházakban hatalmas várólistákat görgetnek a fenntartók maguk előtt, és ennek a 20 ezer férőhelynek a létesítésével jelentősen enyhülne ez a fajta nehézség az ellátórendszerben. De persze ez nem működik egyik napról a másikra. Nem is feltétlenül a tárgyi feltételek tekintetében jelentkeznek a problémák, hanem inkább

a szakképzett munkaerő hiánya jelenti az intézmények, otthonok, illetve magának az idős ellátásnak a legnagyobb problémáját Magyarországon,

ugyanis azok az ápolók, illetve gondozók, akik idősellátásban dolgozhatnának, azok egyrészt vagy Nyugat-, illetve Észak-Európa országaiban teszik ezt, vagy pedig egyszerűen nincsenek jelen a szakmában. Ez most már nálunk nem egy attraktív pálya, nem attraktív karrierút. Egyre kevesebben választják a fiatalok közül, ami azt jelenti, hogy 3-5 éven belül olyan szintű hiátus jelenik majd meg a munkaerőpiacon ezen a területen, ami csak külső forrásokból lesz pótolható” – mutatott rá az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke beszélte az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Rozgonyi Ádám készítette.