A politikust az különbözteti meg az államférfitól, hogy a politikus a következő választásokra gondol, míg az államférfi a következő nemzedékre – idézett egy 19. századi amerikai teológus bírót Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Fenntarthatósági Témahét keretében a Váci Piarista Gimnáziumban tartott előadásának kezdetén. A korábbi államfő környezetvédelmi előadásában kitért az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességének fontosságára.

A volt államfő beszédében elmondta, a szén-dioxid-szint emelkedésével a tengerek hőmérséklete is emelkedik az elsavasodás mellett, ezzel együtt a Föld felszíne is melegszik. Kiemelte: elértük a kritikus pontot a felmelegedésben. A 10 éve aláírt párizsi egyezmény egyik eleme, hogy ne engedjük a Föld átlaghőmérsékletét 2 Celsius-fokkal megemelkedni, és lehetőség szerint tartsuk a melegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt. Áder János kijelentette,

mindezek ellenére ezt az 1,5 fokot már 2025-ben sikerült elérni, tehát az ez ellen való küzdelem reménytelenné vált, és a 2 fokot is el fogjuk érni.

A Kárpát-medencében sokkal gyorsabb a klímaváltozás hatása – jegyezte meg Áder János, aki szerint ennek súlyos következményei lesznek. Szerinte a folyamatot nem lehet sem lelassítani, sem pedig visszafordítani, legfeljebb alkalmazkodni lehet hozzá. Ebben viszont komoly szerepe van az erdőknek – szögezte le.

A Földön egy év alatt egy Olaszországnyi területű erdő tűnik el – emelte ki a volt köztársasági elnök, hozzátéve, hogy Magyarország egyre melegebb és egyre szárazabb időjárása miatt a bükkerdők pár évtizeden belül el fognak tűnni, mivel a faj a csapadékosabb, hűvösebb klímát kedveli. Mint mondta, 2050-re valószínűleg nem lesz bükkfa hazánkban, helyét a gyertyánosok, tölgyesek veszik majd át, amik idővel szintén kiszorulnak majd, és jönnek helyettük a kocsánytalan- és csertölgyek.

A legrosszabb hír, hogy az Alföld egy jelentős része 2050-re félsivatagos terület lesz

– emelte ki Áder János. A fák ugyanakkor vándorolnak, százévenként öt kilométerrel tudnak arrébb kerülni az élőhelyüket elhagyó fafajok. Beszédében elmondta, alternatív megoldást jelenthet, ha örökítőanyagot hozunk be délebbről, például a Balkánról vagy Törökországból, olyan tölgyfáktól, amik bírják ezt a klímát. Leszögezte: bizonyos szinten ez már meg is történt, az elültetett makkok kisarjadtak, fejlődnek és jól érzik magukat, így hamarosan telepíteni is lehet a behozott tölgyeket. A hallgatóságnak azt mondta, ha 30 év múlva majd egy tölgyerdőben sétálnak, az már nagy valószínűséggel egy olyan tölgyes lesz, amit Törökországból vagy Bulgáriából hoztak.

Az alkalmazkodás az erdészek segítségével talán elkerülhetővé teszi, hogy ennyire drámai legyen a kép. Ehhez azonban sok pénz és sok munka kell – tette hozzá Áder János.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Domanits András készítette.