Infostart.hu
eur:
364.03
usd:
308.94
bux:
137601.89
2026. április 17. péntek Rudolf
Képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 30-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az Országgyűlés megszavazta, Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Az ICC működését számtalanszor kritizálta a magyar kormány, többek között az április elején Budapestre látogató izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu elleni körözés kiadása miatt.

A parlament 134 igen, 37 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett felhatalmazást adott az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott statútumának, és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott megállapodásnak a felmondására.

Magyarország 1999-ben írta alá a római statútumot, de azt nem hirdette ki, így az formálisan nem része a magyar jogrendnek. Az ország kilépését a büntetőbíróságból a testület működésével kapcsolatos kifogásokkal indokolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter expozéjában. Közölte, a Nemzetközi Büntetőbíróság pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban a közelmúltban "rossz, kifejezetten szomorú, aggodalomra okot adó folyamatok indultak el", és "mára világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot egy politikai eszközzé silányították".

A döntéssel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményt is kiadott, mely szerint az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai térben jelentős vitákat váltott ki az ICC működése, miután a bírói testület olyan "nonszensz dolgokat csinált", mint hogy halott Hamász-vezetők ellen adtak ki körözést, ezzel próbálva kiegyensúlyozni azt a "politikailag vállalhatatlan" döntésüket, amelynek keretében Izrael miniszterelnökét is felvették erre a listára.

"Nyilvánvalóan ezzel ez nemcsak egy komolytalan, hanem egy politikailag motivált bírósági szervezetté is vált, és számunkra az elfogadhatatlan, ha egy bíróság munkáját a politika motiválja" - hangsúlyozta. "Ezért nyilvánvaló, hogy Magyarországnak nincsen keresnivalója ebben a szervezetben. Mi nem adjuk a nevünket ilyen komolytalan és politikailag motivált bírósági működéshez, ezért is terjesztettük be az Országgyűlés elé azt, hogy Magyarország lépjen ki az ICC-ből" - folytatta.

"Most, hogy az Országgyűlés ezt megszavazta, a feladatom az, hogy értesítsem az ENSZ főtitkárát erről a lépésről (…) Természetesen a jegyzéket már előkészítettük, és amint a döntése az Országgyűlésnek hatályossá válik, az elnök urak aláírják és kihirdetésre került, azonnal el is küldöm a levelet az ENSZ főtitkárának" - összegzett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×