Infostart.hu
eur:
355.07
usd:
305.29
bux:
135997.44
2026. június 2. kedd Anita, Kármen
Képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 30-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az Országgyűlés megszavazta, Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Az ICC működését számtalanszor kritizálta a magyar kormány, többek között az április elején Budapestre látogató izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu elleni körözés kiadása miatt.

A parlament 134 igen, 37 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett felhatalmazást adott az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott statútumának, és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott megállapodásnak a felmondására.

Magyarország 1999-ben írta alá a római statútumot, de azt nem hirdette ki, így az formálisan nem része a magyar jogrendnek. Az ország kilépését a büntetőbíróságból a testület működésével kapcsolatos kifogásokkal indokolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter expozéjában. Közölte, a Nemzetközi Büntetőbíróság pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban a közelmúltban "rossz, kifejezetten szomorú, aggodalomra okot adó folyamatok indultak el", és "mára világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot egy politikai eszközzé silányították".

A döntéssel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményt is kiadott, mely szerint az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai térben jelentős vitákat váltott ki az ICC működése, miután a bírói testület olyan "nonszensz dolgokat csinált", mint hogy halott Hamász-vezetők ellen adtak ki körözést, ezzel próbálva kiegyensúlyozni azt a "politikailag vállalhatatlan" döntésüket, amelynek keretében Izrael miniszterelnökét is felvették erre a listára.

"Nyilvánvalóan ezzel ez nemcsak egy komolytalan, hanem egy politikailag motivált bírósági szervezetté is vált, és számunkra az elfogadhatatlan, ha egy bíróság munkáját a politika motiválja" - hangsúlyozta. "Ezért nyilvánvaló, hogy Magyarországnak nincsen keresnivalója ebben a szervezetben. Mi nem adjuk a nevünket ilyen komolytalan és politikailag motivált bírósági működéshez, ezért is terjesztettük be az Országgyűlés elé azt, hogy Magyarország lépjen ki az ICC-ből" - folytatta.

"Most, hogy az Országgyűlés ezt megszavazta, a feladatom az, hogy értesítsem az ENSZ főtitkárát erről a lépésről (…) Természetesen a jegyzéket már előkészítettük, és amint a döntése az Országgyűlésnek hatályossá válik, az elnök urak aláírják és kihirdetésre került, azonnal el is küldöm a levelet az ENSZ főtitkárának" - összegzett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

Kaiser Ferenc: a modern hadseregek hibrid megoldásokban gondolkoznak, nem tudnak mindent a drónok

A jövő háborúit sem csak gépekkel vívják majd, mindig szükség lesz emberi erőre a harctéren – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a biztonság- és védelempolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ugyanakkor az utóbbi időben a legígéretesebb fejlesztések a counter drónokat, vagyis a védelmi, drónelhárító rendszereket érintették.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×