Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.94
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 30-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az Országgyűlés megszavazta, Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Az ICC működését számtalanszor kritizálta a magyar kormány, többek között az április elején Budapestre látogató izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu elleni körözés kiadása miatt.

A parlament 134 igen, 37 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett felhatalmazást adott az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott statútumának, és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott megállapodásnak a felmondására.

Magyarország 1999-ben írta alá a római statútumot, de azt nem hirdette ki, így az formálisan nem része a magyar jogrendnek. Az ország kilépését a büntetőbíróságból a testület működésével kapcsolatos kifogásokkal indokolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter expozéjában. Közölte, a Nemzetközi Büntetőbíróság pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban a közelmúltban "rossz, kifejezetten szomorú, aggodalomra okot adó folyamatok indultak el", és "mára világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot egy politikai eszközzé silányították".

A döntéssel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményt is kiadott, mely szerint az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai térben jelentős vitákat váltott ki az ICC működése, miután a bírói testület olyan "nonszensz dolgokat csinált", mint hogy halott Hamász-vezetők ellen adtak ki körözést, ezzel próbálva kiegyensúlyozni azt a "politikailag vállalhatatlan" döntésüket, amelynek keretében Izrael miniszterelnökét is felvették erre a listára.

"Nyilvánvalóan ezzel ez nemcsak egy komolytalan, hanem egy politikailag motivált bírósági szervezetté is vált, és számunkra az elfogadhatatlan, ha egy bíróság munkáját a politika motiválja" - hangsúlyozta. "Ezért nyilvánvaló, hogy Magyarországnak nincsen keresnivalója ebben a szervezetben. Mi nem adjuk a nevünket ilyen komolytalan és politikailag motivált bírósági működéshez, ezért is terjesztettük be az Országgyűlés elé azt, hogy Magyarország lépjen ki az ICC-ből" - folytatta.

"Most, hogy az Országgyűlés ezt megszavazta, a feladatom az, hogy értesítsem az ENSZ főtitkárát erről a lépésről (…) Természetesen a jegyzéket már előkészítettük, és amint a döntése az Országgyűlésnek hatályossá válik, az elnök urak aláírják és kihirdetésre került, azonnal el is küldöm a levelet az ENSZ főtitkárának" - összegzett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×