Infostart.hu
eur:
357.35
usd:
313.28
bux:
0
2026. július 13. hétfő Jenő
Képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. április 30-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az Országgyűlés megszavazta, Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Az ICC működését számtalanszor kritizálta a magyar kormány, többek között az április elején Budapestre látogató izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu elleni körözés kiadása miatt.

A parlament 134 igen, 37 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett felhatalmazást adott az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott statútumának, és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott megállapodásnak a felmondására.

Magyarország 1999-ben írta alá a római statútumot, de azt nem hirdette ki, így az formálisan nem része a magyar jogrendnek. Az ország kilépését a büntetőbíróságból a testület működésével kapcsolatos kifogásokkal indokolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter expozéjában. Közölte, a Nemzetközi Büntetőbíróság pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban a közelmúltban "rossz, kifejezetten szomorú, aggodalomra okot adó folyamatok indultak el", és "mára világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot egy politikai eszközzé silányították".

A döntéssel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közleményt is kiadott, mely szerint az elmúlt hetekben a nemzetközi politikai térben jelentős vitákat váltott ki az ICC működése, miután a bírói testület olyan "nonszensz dolgokat csinált", mint hogy halott Hamász-vezetők ellen adtak ki körözést, ezzel próbálva kiegyensúlyozni azt a "politikailag vállalhatatlan" döntésüket, amelynek keretében Izrael miniszterelnökét is felvették erre a listára.

"Nyilvánvalóan ezzel ez nemcsak egy komolytalan, hanem egy politikailag motivált bírósági szervezetté is vált, és számunkra az elfogadhatatlan, ha egy bíróság munkáját a politika motiválja" - hangsúlyozta. "Ezért nyilvánvaló, hogy Magyarországnak nincsen keresnivalója ebben a szervezetben. Mi nem adjuk a nevünket ilyen komolytalan és politikailag motivált bírósági működéshez, ezért is terjesztettük be az Országgyűlés elé azt, hogy Magyarország lépjen ki az ICC-ből" - folytatta.

"Most, hogy az Országgyűlés ezt megszavazta, a feladatom az, hogy értesítsem az ENSZ főtitkárát erről a lépésről (…) Természetesen a jegyzéket már előkészítettük, és amint a döntése az Országgyűlésnek hatályossá válik, az elnök urak aláírják és kihirdetésre került, azonnal el is küldöm a levelet az ENSZ főtitkárának" - összegzett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magánegészségügy: 100 milliárddal nőtt a piac, most mindenki várja, mit tesz a kormány

Magánegészségügy: 100 milliárddal nőtt a piac, most mindenki várja, mit tesz a kormány

2024-ről 2025-re mintegy 100 milliárd forinttal nőtt a magánegészségügy összforgalma – erről beszélt az InfoRádióban a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Lancz Róbert azt is mondta, bár van egy optimista várakozás az új egészségügyi kormányzattal szemben, de egyelőre nem csökkent az akut egészségügyi problémáikkal a magánegészségügyet választók száma.

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

A képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Tisza-kormány: sorsdöntő szavazás jön a parlamentben, nagy bejelentésekre készül Magyar Péter

Tisza-kormány: sorsdöntő szavazás jön a parlamentben, nagy bejelentésekre készül Magyar Péter

Hétfőn az Országgyűlés elé kerül az Alaptörvény 17. módosítása, amely a köztársasági elnök jogállását és Sulyok Tamás távozását érintheti – Magyar Péter miniszterelnök jelezte, hogy az államfő ellenállása esetén megfosztási eljárást is kezdeményezhetnek. A kormányfő a hétvégén egy Reddit-fórumon ismertette a következő hónapok terveit, köztük adócsökkentéseket, béremeléseket a szociális és egészségügyi szférában, valamint közlekedési és energetikai fejlesztéseket. Napirendre került többek között a diákhitel kamatának mérséklése, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, az autópálya-koncesszió felülvizsgálata és a balatoni vasút fejlesztése is. Az alkotmánymódosítás mellett több új kormányzati döntés is várható a héten, amelyeket élőben követünk a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×