Az adatot elő kell állítani, ez pedig költséges, mert egyebek mellett infrastruktúra, szaktudás és munkaerő kell hozzá – mondta az InfoRádióban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézetének vezetője. Parti Tamás hozzátette: az adatok mindössze 7-15 százaléka szabadon hozzáférhető. Az adattudós egyértelműsítette: a személyes adat olyan információ, amely egy azonosított vagy azonosítható élő személyhez kapcsolódik, a GDPR pedig voltaképpen a személyt, és nem az adatot védi.

„Előadások során is sokszor megkérdezem a hallgatókat, hogy voltaképpen kié is az adat. Erre általában azt szokták válaszolni, hogy az övék. Ekkor felteszem a kérdéseket, hogy vajon ők állították-e elő, ők tárolják, ők tartják-e karban, ők fejlesztették-e ki az adattároláshoz szükséges infrastruktúrát, és ekkor derül ki, hogy az ember sokkal inkább forrása és nem tulajdonosa az adatnak” – mondta a szakértő.

Valójában a személyes adatok védelme, tehát a GDPR megközelítése is információalapú megközelítés, és nem az adatot, hanem az azok forrásául szolgáló személyt védi

– hangsúlyozta az adatkutató. Vagyis arról van szó, hogy azok az adatrész-csoportok, amikből olyan információk nyerhetők ki, amik alapján közvetve vagy közvetlenül azonosítható egy természetes személy, azok minősülnek személyes adatoknak. Szó sincs tehát arról, hogy ki birtokolja az adatokat, a GDPR nem ezzel foglalkozik – szögezte le.

Parti Tamás arról is beszélt, hogy a civil jog Magyarországon sem határoz meg olyan tulajdonkategóriát, amibe ez a digitális jelenség bevehető lenne. Vagyis a hatályos magyar szabályok szerint a digitális adat, és minden, ami abból van, mind a tulajdon, mind pedig a vagyon fogalmából kilóg.

A joggyakorlat tehát kénytelen lesz adaptálódni nem csak ügyvédi, közjegyzői, jogtanácsosi szinten, ahol ezek az új jelenségek közvetlenül találkoznak a jogrendszerrel, hanem bírói szinten is.

Itt kell bizonyos megoldásokat kidolgozni, ugyanis idővel fel fognak merülni ezzel kapcsolatos problémák, amikor az ügyfelek összekülönböznek, és nem tudnak megegyezni, ezért bírósághoz fordulnak.

„Ezután, évekkel később következik majd a bírói visszacsatolás, mint például amikor egy válás vagy hagyatéki tárgyalás során vagyonmegosztásra kerül a sor, az idő múlásával a bírói gyakorlat is képes lesz a szabályozásokhoz visszanyúlni” – jelentette ki az intézetvezető. Megjegyezte viszont, hogy a világ sokkal gyorsabban fejlődik, mint a jogrendszer, illetve a jogalkotás, ítélkezés, amik nem biztos, hogy tudják tartani ezt a sebességet.