Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pexels.com

Új szabályok élesedtek a legnépszerűbb lisztekre – mutatjuk, mi változott

Egy agrárminisztériumi rendelet értelmében 2026. február 1-jétől új szabályok léptek életbe a Magyar Élelmiszerkönyvben.

A 3/2026. (I. 30.) AM rendelet új melléklete a malomipari termékek követelményeit írja át. A módosítás célja a termékek jobb megkülönböztethetősége, az egészségesebb táplálkozási szempontok érvényesítése és a minőségi elvárások szigorítása – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye.

A rendelet egyik legfontosabb újdonsága a teljes kiőrlésű gabonakészítmény fogalmának részletes meghatározása.

A jövőben csak az a termék nevezhető teljes kiőrlésűnek, amelyben a szemtermés fő alkotóelemei – magbelső, csíra és korpa – ugyanolyan arányban vannak jelen, mint az ép szemben.

Új elemként megjelenik a teljes kiőrlésű durumbúza őrlemény kategóriája is.

A „teljes kiőrlésű” megnevezés használata várhatóan egyértelműbb és ellenőrizhetőbb lesz: ami eddig lazábban értelmezhető volt, mostantól pontos definícióhoz kötött.

A szabályozás jelentősen korlátozza a leggyakrabban használt búzalisztek adalékolását. Az alábbi típusoknál a jövőben kizárólag aszkorbinsav (E 300) adható a termékhez, más adalékanyag nem:

  • Búzafinomliszt (BL 55)
  • Fehér búzakenyérliszt (BL 80)
  • Félfehér búzakenyérliszt (BL 112)

A gyakorlatban a közlemény szerint ez azt jelenti, hogy indokolt a gyártók receptúráinak és minőségbiztosítási dokumentációjának felülvizsgálata,

különösen ott, ahol eddig többféle javító/adjuváns szerepelt.

A szabályozás kiterjed többek között a búza-, tönkölybúza-, rozs-, tritikálé- és kukoricaőrleményekre, valamint a hántolt rizsre és borsóra is, és részletesen rögzíti azok fizikai, kémiai és érzékszervi követelményeit.

A rendelet főszabály szerint 2026. február 1-jén lép hatályba, de a jogszabály átmeneti időszakot biztosít:

A korábbi előírásoknak még megfelelő, de az újnak már nem megfelelő termékek a hatályba lépéstől számított 18. hónap utolsó napjáig még előállíthatók és forgalomba hozhatók.

A már legyártott készletek a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő lejártáig a polcokon maradhatnak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×