A Fővárosi Törvényszék végzésében azonnali jogvédelmet rendelt el a Pázmány Campus építési engedélyével szemben – közölte szerdán a józsefvárosi önkormányzat a 444.hu cikke szerint.

A kerület a fővárossal és a Szentkirályi utca 29-31. szám alatti társasházzal közösen fordult bírósághoz a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal által kiadott építési engedéllyel szemben. A törvényszéki végzésben kimondott azonnali jogvédelem nem a per végleges lezárása, ugyanakkor halasztó hatálya van. Ez azt jelenti, hogy amíg ez a védelem él, a 8. kerületi volt rádiószékház helyén felépíteni tervezett katolikus egyetemi kampusznál semmilyen engedélyköteles munka nem kezdhető meg és nem folytatható.

A kerületi önkormányzat a honlapján arról tájékoztat:

azért fordultak bírósághoz, mert vitatták az építési engedély jogszerűségét, és arra az esetre kértek azonnali jogvédelmet, ha az építési engedély alapján megindulnának olyan munkák, amelyek később visszafordíthatatlan következményekkel járhatnak.

A kerület szerint a törvényszéki döntés azt jelenti, hogy a bíróság egyetértett az érvelésükkel, miszerint „a műemlékek esetében a bontás és az átalakítás visszafordíthatatlan folyamat, ezért a per lezárásáig indokolt a jelenlegi állapot fenntartása”. Az engedély ugyanis „olyan bontási és átalakítási munkákat is érint a nemzeti emléknek minősülő Eszterházy- és Károlyi-palotában, amelyek utólag nem lennének maradéktalanul helyreállíthatók” – írja az önkormányzat a bírósági végzés alapján.

„Újabb akcióval próbálják ellehetetleníteni Budapesten az utóbbi 30 év legnagyobb oktatási beruházását.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium fellebbezést kíván benyújtani a Pázmány Campus-beruházást újfent megakasztó határozat ellen” – fogalmazott válaszközleményében a minisztérium, amely azt közölte: „nem csitulnak a hullámok az ellenzéki vezetésű józsefvárosi önkormányzat által támadott Pázmány-beruházás körül. Pikó Andrásék ismét pert indítottak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építési engedélye vonatkozásában. A Fővárosi Törvényszék – a Minisztérium szerint jogsértő módon – azonnali jogvédelmet rendelt el. Habár a minisztérium, mint építtető mindvégig a legszélesebb társadalmi konszenzusra törekedett az építkezés során, ez nem volt elég a hergelőknek. Úgy tűnik, valóban elkezdődött a kampány. A „civilek” már a rádió egykori épületének elbontásakor is igyekeztek minden eszközzel megakadályozni a fejlesztést, míg kiderült: szabályosan történt a bontás. Jogerős ítélet mondja ki, hogy minden jogszabályi előírásnak maradéktalanul megfelelt a Magyar Rádió épületeinek részleges bontására kiadott engedély” – írja a minisztérium.

Hozzáteszik: „most pedig hirtelen a műemlékekért kezdtek aggódni azok, akik évtizedeken keresztül szemet hunytak a nemzeti emléknek minősülő Esterházy-palota és a Károlyi-palota méltatlan, romos állapotai felett, és konzerválni akarták ezen állapotokat. Az igazság ezzel szemben az, hogy

az épületek teljes körű műemléki felújítási és – restaurálási – rekonstrukciós munkálatai során az egykori paloták egy-egy szinttel bővülnek az új funkciók kialakítása során:

az Eszterházy-palota pinceszinttel bővül, a Károlyi-palota pedig tetőtéri bővítést kaphat.”

A minisztérium szerint „habár sérelmezhető módon a Fővárosi Törvényszék az építtető Építési és Közlekedési Minisztériumot nem értesítette sem az azonnali jogvédelem kérelmezéséről, sem annak elrendeléséről, a Minisztérium kezdeményezi a perbelépését és fellebbezni kíván a bírósági határozattal szemben, mivel annak indokolása több ponton is hibás: érdemben csak a műemléki értékek bontásával, mint nem visszaállítható tevékenységgel foglalkozott. A bíróság az ügy érdemét bírálta el az azonnali jogvédelem keretében, holott ez közigazgatási per keretében vizsgálható.”

Mint írják: „Továbbra is kitartunk amellett, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza nemcsak az elmúlt 30 év legnagyobb oktatási beruházása, sokkal inkább egy értékmentő és értékteremtő városrehabilitációs program, melynek során az itt lévő, elhanyagolt, páratlan építészeti értéket jelentő műemléki védettségű épületek megnyílhatnak, ezáltal a Nemzeti Múzeum környezete a főváros egyik legszebb részévé válik.”