Infostart.hu
eur:
384.46
usd:
328.66
bux:
0
2026. január 7. szerda Attila, Ramóna
Nyitókép: Lázár János/Facebook

Lázár János: a közlekedés legyen alapjog!

Magyarországon a közlekedésnek mindenki számára alapjognak kell lennie – hangoztatta az építési és közlekedési miniszter hétfő délelőtt a Vas vármegyei Rábapatyon, ahol egy autóbuszmegállóban tartott sajtótájékoztatót.

Lázár János, miután kíséretével leszállt a Csánigról indult, a járási székhelyre tartó autóbuszról, elmondta: egy országos kezdeményezésnek, egy kormánydöntésnek és az Országgyűlés által hozott törvénynek eredményeképp úgy változtattak a személyszállításról szóló törvényen, hogy Magyarországon a közlekedés mindenki számára alapjog legyen.

„Több millió ember kel útra naponta ebben az országban azért, hogy dolgozzon, tanuljon vagy gyógyuljon, vagy éppenséggel bevásároljon, az ő életük megkönnyebbítése érdekében a kormány áttekintette azt, hogy a magyar választópolgártársaknak hol és mennyi szolgáltatásra van lehetősége, milyen autóbusz és milyen vasúti pálya áll rendelkezésre” – mondta.

Hozzáfűzte: ezer olyan település van, amelyet a hétfőn hatályba lépett döntések pozitívan érintenek. „A döntés lényege, hogy Magyarországon bárhol is lakik valaki, joga legyen arra, hogy a járási központba naponta háromszor eljusson, és onnan haza is tudjon térni az állami közösségi közlekedés segítségével, lehetőség szerint olcsón, gyorsan, pontosan és jó minőségben” – mondta.

Lázár János részletezése szerint pontosan 966 települést, 660 ezer embert érint a kormány pozitív döntése, Baranya vármegyében, Vas vármegyében és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyébe, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van különösen sok olyan település, amelynek közlekedése szavai szerint jelentősen javul.

„A 966 település felében eddig egyáltalán nem volt autóbuszos szolgáltatás, a települések másik felében pedig kevesebb mint három volt településenként, vagy hétvégén egyáltalán nem közlekedett autóbusz” – közölte.

A miniszter kitért arra, hogy a kormány döntése tíz millió kilométernyi „megtett új autóbuszos közlekedést” jelent, ami hatmilliárd forintba kerül, szavai szerint ezzel támogatják a kistelepülésen élőket, akiknek így szeretnék javítani az életminőségét azzal, hogy naponta háromszor garantálják számukra a járási központba való bejutást és hazajutást.

„Azt is eldöntöttük, hogy garantáljuk a vármegyeközpontokba és a fővárosba való eljutást, minimum naponta kétszer oda és vissza mindenkinek. Nyolcvan százalékában a településeknek ennél többet nyújtunk, de ahogyan a példa is mutatja, mindenütt van igény a menetrendek felülvizsgálatára, átalakítására” – hangoztatta a tárcavezető.

Lázár János sajtótájékoztatóján megemlítette azt is: Répcelakon december utolsó napján végleg bezár a sajtüzem, ami 160-200 család életét fogja érinteni, akik közül valószínűleg sokaknak Sárvárra kell majd ingáznia, a Csánigból induló járat sok ember számára jelenti majd a munkába járás és hazajutás lehetőségét.

A miniszter a sajtótájékoztatón külön kiemelte: Vas vármegye kapja Magyarország egyik legnagyobb közúti közlekedési beruházását, hiszen az M86-M87-es gyorsforgalmi autóút építése megkezdődik 2026-2027-ben, ami szavai szerint azt jelenti, hogy Kőszeg-Szombathely, valamint Szombathely és Körmend kerül összekötésre „négy sávos autópályával”, ami egy többszáz milliárd forintos beruházás eredményeképp javítani fogja a vállalatok áruszállítási képességét, és a térségben élők közlekedési biztonságát is.

Lázár János hétfői vasi látogatása során Sárváron vállalkozókkal és a helyi agrárkamara, valamint a helyi ipari és kereskedelmi kamara szervezésében vállalkozókkal találkozott.

Címlapról ajánljuk

Nem a Móriczra megy a 6-os, friss érdekességek Budapest közlekedéséről

Mindenhol van késés, az utakat pedig hiába szórják, a hó egyelőre erősebb. Megállóáthelyezések vannak, illetve különleges vonalak. Részletek.
Európa kezében a gazdasági atomfegyver, 2000 milliárd dollárral radírozhatják le az amerikai elnököt

Európa kezében a gazdasági atomfegyver, 2000 milliárd dollárral radírozhatják le az amerikai elnököt

A venezuelai amerikai katonai fellépés után Donald Trump amerikai elnök ismét megerősítette igényét Grönlandra, ami Európában komoly biztonságpolitikai aggodalmakat váltott ki. Az európai kormányok elutasítják az annektálást, de katonailag és politikailag szűk a mozgásterük, miközben szakértők szerint egy nyílt konfrontáció Washingtonnal súlyos kockázatokat hordozna. Elemzők úgy látják, hogy az érdemi elrettentés nem katonai, hanem gazdasági eszközökkel képzelhető el – írja a Handelsblatt. A legdurvább vészterv is ott van az asztalon: az EU-tagállamok és az Egyesült Királyság több mint 2000 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt tartanak, így egy összehangolt kötvényeladás érdemben növelhetné az amerikai finanszírozási költségeket és stratégiai nyomást gyakorolhatna Washingtonra, komoly globális piaci kockázatok árán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×