A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívja a lakosság, az önkormányzati és állami szervek figyelmét, hogy bizonyos állatfajok fennmaradása érdekében bizonyos munkákat csak a következő hónapokban lehet elvégezni.
„Vannak olyan munkálatok, amiket ha költési időszakban, illetve a növények aktív, lombfakadás utáni időszakában végeznek el, akkor azok jelentős természetvédelmi és állatvédelmi kockázatot hordoznak magukban” – mondta az InfoRádióban Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője.
A szóvivő emlékeztetett az idén nyáron nagy lakossági felháborodást kiváltó munkálatokra, például a mederkotrásokra. Hangsúlyozta:
minimális odafigyeléssel, tervezéssel mindez teljes egészében elkerülhető lett volna.
Beszélt az ingatlanfelújításokról is a védett fecskefészkek leverése miatt, kiemelve, hogy ez teljes mértékben illegális, ám ha mégis szeretnénk ilyen fészket eltávolítani külső fejlesztések miatt, akkor a vármegyeileg illetékes kormányhivataltól lehet rá engedélyt kérni a november 1. és március 31. közötti, tehát a költési időszakon kívüli 5 hónapra.
Szintén problémás szokott még lenni a fokozottan védett fehér gólyák fészke, amik esetleg még nincsenek gólyakosárra emelve. Ezek megsérülhetnek, túl nagyra nőhetnek, de ha megkezdődik a költés, akkor már tilos rajtuk beavatkozást végrehajtani – húzta alá Orbán Zoltán. Megjegyezte, előfordulhatnak rendívüli helyzetek, de ezek esetén is először a kormányhivatalhoz kell fordulni.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője arról is beszélt, hogy
az önkormányzatok, gazdasági szereplők, de még a magánszemélyek is végezhetnek olyasmit, ami ártalmas.
A fák, bokrok nyírását, nagyobb kiterjedésű, növényzetet érintő munkálatokat, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó zöldfelületi tereprendezések végrehajtását célszerű az állatok és a növények nyugalmi időszakában végrehejtani a természetkárosítás elkerülése érdekében. Ehhez viszont előre kell gondolkodni és október végétől márciusig lépni – húzta alá.
Orbán Zoltán szerint magánemberként a közvetlen környezetünkben például azt tehetjük, hogy nem nyírjuk a fáinkat, bokrainkat, amikor már elkezdődött a költés. Hozzátette, ez a növények szempontjából sem mindegy, hiszen ha beindul bennük a keringés, akkor a késői nyírással nedvedző sebek sokaságát ejtjük rajtuk.
Az őszi munkálatok kapcsán a szóvivő hangsúlyozta – magánszemélyekre és önkormányzatokra vonatkozóan egyaránt –, hogy a lehető legrosszabb döntés a lehullott leveleket évről évre összegyűjteni és elszállíttatni. Mint mondta,
így megfosztjuk a talajt a tápanyag-utánpótlástól, ami által az egyre szegényebb lesz és a vízelvezető- és vízmegtartó képessége is csökken.
A szakértő azt javasolja, hogy érdemes a lehullott lombot kupacokba gyűjteni és azokból – nagyobb elágazó ágak segítségével – természetvédelmi rőzserakást létrehozni. Ezzel egyrészt jó telelőhelyet biztosítunk a kisebb élőlényeknek, például rovaroknak, hüllőknek, kétéltűeknek és emlősöknek, másrészt a tápanyagok utánpótlása is megoldható így.
Orbán Zoltán hangsúlyozta, fontos lenne változtatni a nemtörődöm hozzáálláson, és kicsit figyelmesebbnek, megértőbbnek lenni a zöld környezettel, mert az nélkülözhetetlen az egészséges életünk fenntartásához.
