Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Getty Images

Hiánypótló kiadvány: jogi kézikönyvet kaptak a magyar influenszerek

Kutatások azt bizonyítják, hogy az influenszerek tevékenysége egyre nagyobb mértékben szolgál a társadalom tagjainak a rendszeres információszerzési forrásaként, ezért fontos, hogy tisztéban legyenek tevékenységük jogi és etikai kereteivel – hangsúlyozta az InfoRádióban Szikora Tamás Attila, az NMHH stratégiai igazgatóhelyettese, a nemrégiben megjelent Az Influenszerek jogi kézikönyve című kötet egyik szerzője.

Az influenszermarketing gazdasági, szerzői- és médiajogi kérdéseivel is foglalkozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi Intézetének új kiadványa. Az Influenszerek jogi kézikönyve című kötetet Koltay András, az NMHH elnöke és Tóth András, a GVH elnökhelyettese szerkesztette.

„Nyugodtan hiánypótlónak is nevezhető a kiadvány, amely különféle aspektusból és reményeink szerint az influenszerek számára jól hasznosítható módon, sokoldalúan járja körbe napjaink véleményvezéreinek a tevékenységére vonatkozó jogi szabályozási kereteket” – mondta az InfoRádióban Szikora Tamás Attila, a könyv egyik szerzője. Az NMHH stratégiai igazgatóhelyettese ugyanakkor kiemelte, hogy nem tudományos jellegű kötet készült, ezért kerülték is a hosszas jogi hivatkozásokat, hanem inkább a gyakorlati alkalmazáshoz igyekeztek segítséget nyújtani a szerzők és a szerkesztők.

Az influenszerek a kereskedelmi kommunikáció mellett egyre inkább aktív szerepet és feladatot töltenek be a közélet, a közvélemény befolyásolásában is, és Szikora Tamás Attila szerint jelentősen nő a felelősségük, mert egyszerre kell megfelelniük a reklámozók elvárásainak, a nyilvánosság érdekeinek és nem utolsó sorban a jogszabályi előírásoknak is, sőt a tevékenységükben a jogi szabályozások mellett fontos etikai szabályoknak is eleget kell tenniük.

„Az influenszerek tevékenységének igen meghatározó része napjainkban már bizalmi kérdés is, kellő szintű hitelesség nélkül ugyanis nem tudják hatékonyan ellátni a feladatukat” – tette hozzá az NMHH stratégiai igazgatóhelyettese.

Lényeges kérdés az influenszer definíciója, de a magyar jogi szabályozásban konkrét definíció nincs, a reklámetikai kódexben pedig annyi szerepel, hogy az influenszer véleményvezér. Szikora Tamás Attila úgy látja, több releváns tulajdonsággal lehet definiálni az infuenszereket:

  • jelentős hatásgyakorlás a nyilvánosságra
  • a vélemény befolyásoló ereje
  • jelentős méretű közönség vagy követőbázis
  • gazdasági, üzleti cél, kereskedelmi kommunikációs jelleg
  • megnyilvánulás közéleti, politikai kérdésekben

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a történelem során számos személyre mondták azt, hogy véleményvezér, de napjainkban további meghatározó eleme a definíciónak a közösségi média alkalmazása, mert ez tette lehetővé, hogy manapság viszonylag sokan tudnak komoly követőbázissal influenszertevékenységet folytatni.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy noha nincs konkrét definíció, de az influenszerek tevékenységét számos jogterület szabályozza, így a fogyasztóvédelmi jog, a reklámszabályok, a személyiségi jog, a versenyjog és a médiajog is. Mint kiemelte, már napirendre került az Európai Unióban, hogy az influenszerek az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályozás hatálya alá kerüljenek, mert jellemzően videómegosztó platformokon jutnak el a közönségükhöz.

A szakember szerint két csoportra kell választani az influenszereket, mert egy részük kereskedelmi kommunikációval, termékek reklámozásával foglalkozik, egy másik részük viszont közéleti, politikai, társadalmi kérdésekben nyilvánul meg és tevékenysége elsősorban a közvélemény alakítására, formálására irányul. „Kutatások azt bizonyítják, hogy – nemcsak itthon, hanem világszerte is –

az influenszerek tevékenysége egyre nagyobb mértékben szolgál a társadalom tagjainak a rendszeres információszerzési forrásaként”

– hangsúlyozta.

Szikora Tamás Attila felhívta a figyelmet, hogy az új kiadvány, amely bárki számára elérhető, egy jogi kézikönyv, amely hosszas jogszabályi hivatkozások helyett a releváns jogi szabályozási kereteket igyekszik konkrét példákkal is bemutatni.

„A kézikönyv abban nyújt segítséget mindenkinek, aki véleményvezér lenne vagy már véleményvezérként tevékenykedik, hogy lássa a kereteket, a tevékenységének milyen szegmensére, milyen formában kell figyelni, arra milyen jogi szabályozások vonatkoznak, milyen előírások szerint kell ezt a tevékenységet folytatni, és akár eligazodási, kiindulási pontként szolgálhat arra, hogy valamennyi jogi szabályozásnak és etikai-önszabályozási elveknek megfelelően tudja a tevékenységét végezni” – mondta Szikora Tamás Attila.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon
Elemzés a vb-nyolcaddöntők előtt

Svájc futballnagyhatalom lett, a szuperszámítógép szerint a franciák az esélyesek a világbajnokságon

19 órától kezdődnek a nyolcaddöntők: befejeződött az első kör a labdarúgó-világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, már „csak” 16 csapat van versenyben: hét európai, négy dél-amerikai, három a Concacaf-zónából és kettő Afrikából. Megnéztük, mennyit változtak az erőviszonyok az elmúlt tizenkét évben, 2014 óta.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×