A vád szerint a bűnszervezetet irányító elsőrendű vádlott 2013 és 2020 között működtette a fiktív számlákkal üzemszerűen foglalkozó számlagyárat.

A budapesti férfiakból álló négytagú bűnszervezet - valós tevékenységet nem folytató 22 cég felhasználásával - számlázási láncokat hozott létre, amelyekben informatikai szolgáltatásokról, továbbá építőipari szakmunkák elvégzéséről állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a megrendelők felé.

A strómanok nevén lévő cégek számláin feltüntetett gazdasági tevékenységek nem valósultak meg, a számlák pénzügyi teljesítése is csak színleg történt meg.

A cégláncolaton végigfuttatott pénzeket a megrendelő, egyben hasznot húzó cégek szinte teljes egészében visszakapták, miután a bűnszervezet irányítója a fiktív számlák "árát", a bruttó összeg 6-8 százalékát levonta.

A vádlottak a működés zavartalanságát a számlázásra felhasznált cégek folyamatos cserélődésével, fantomizálásával és a számlázási láncolat egyre bonyolultabbá tételével biztosították. A lebukás veszélyét elkerülendő a számlagyár tagjai titkos üzenetváltást lehetővé tevő alkalmazáson keresztül tartották egymással kapcsolatot.

A fiktív számlákat felhasználó 14 vállalkozás a számlagyár segítségével összesen több mint 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek, amelyből 587 millió forint az eljárás során megtérült.

Az ügyészség a számlagyárat működtető férfiakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és vesztegetés mellett hamis magánokirat felhasználásával vádolja. A számlákat felhasználó cégvezetőknek az okozott vagyoni hátrány nagyságától függően kell felelniük. Az ügyészség a haszonhúzó cégekkel és a bűnszervezet tagjaival szemben vagyonelkobzást is indítványoz. Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék hoz ítéletet.