Felkerült a kormány honlapjára az igazságügyi tárca tervezete a büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról – írja az Economx. A tervezetben azt írják: a társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos, hatékony választ adjon.

A lap kiemeli azt a módosítást, amely szerint átalakulna a vagyonvisszaszerzés és -elkobzás szabályrendszere, átültetnék a magyar jogrendbe az erről szóló uniós irányelvet, biztosítanák a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, illetve azt, hogy

a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb része kerüljön vissza a közösség szolgálatába.

Így a módosítás bevezeti az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményét. Az uniós szabályok alapján így próbálják megakadályozni, hogy a szervezett bűnözés ne profitálhasson a „szürke zónában maradt” pénzekből. Ez akkor alkalmazható, ha a hagyományos elkobzás nem lehetséges jogi vagy bizonyítási okból, de a vagyon azonosítható, és komoly jelei vannak, hogy olyan bűncselekményből származik, amelynek büntetési tétele legalább négy év.

Akkor rendelheti el a bíróság az elkobzást, ha meggyőződött arról, hogy a vagyon bűnszervezethez köthető, a bűncselekmény jelentős gazdasági hasznot hozott.

Ez az úgynevezett „súlyossági küszöb” csak olyan ügyeknél lép életbe, ahol a haszon nagysága, illetve a szervezettség szintje ezt indokolja.

A jogorvoslat lehetőségét garantálni kell. Nem feltétel, hogy a vádlottat jogerősen elítéljék. A bíróság a tények, bizonyítékok alapján valószínűsítheti, hogy a vagyon bűnös eredetű. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az elkobzás a büntetőeljárás megszűnése után is lehetséges, vagy önálló eljárásként is lefolytatható. A szabály büntetőeljárásokra vonatkozik, nem érinti a polgári, kártérítési vagy vagyon-visszaszerzési eljárásokat.

Az igazságügyi tárca szerint az új szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését. A módosítás teljes körű megfelelést biztosít az emberkereskedelem elleni fellépést megerősítő uniós irányelvnek is, amely új formákkal bővíti a kizsákmányolás fogalmát: a béranyaság, a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás is emberkereskedelemnek minősülhet.