Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
lakásvásárlás albérlet fiatal pár megtakarítás spórolás gitár
Nyitókép: Pixabay

Lassabban nőnek az albérleti díjak Magyarországon, de még mindig nagy az emelkedés

Augusztusban lassult a bérleti díjak emelkedése: országosan 1,1, Budapesten 0,7 százalékos volt a havi lakbéremelkedés, ami az elmúlt három hónap legalacsonyabb ütemének számít - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindex legfrissebb adataiból. Egy év alatt 7,5 százalék volt az emelkedés.

Az ingatlanhirdetési portál az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében hozzátette, hogy éves összevetésben már tempósabb volt a drágulás: országosan 7,5, Budapesten 7,2 százalékkal kerültek többe az albérletek, mint tavaly augusztusban.

A régiók között pedig nagy eltéréseket figyeltek meg: Pest vármegyében 8,8, Közép-Dunántúlon 6,4, Nyugat-Dunántúlon 7,9, Dél-Dunántúlon 7,4, Észak-Magyarországon 8, Észak-Alföldön 3,5, míg a Dél-Alföldön 11,9 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak egy év alatt.

Rámutattak, hogy bár az éves drágulás üteme még mindig többszöröse a havi árváltozásnak, a bérleti díjak emelkedése több éves viszonylatban egyre inkább lassul: 2024 augusztusában 9,9 százalék, 2023 augusztusában pedig 12,2 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.

Az ingatlan.com kínálatában jelenleg több mint 18 100 kiadó lakás és ház szerepel, ami négyéves csúcsnak felel meg; utoljára 2021 nyarán válogathattak ennyi hirdetésből a bérlők.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a bérlők szempontjából kedvező fordulat, hogy a kínálat az utóbbi évek egyik legmagasabb szintjére ért, mert ez egyre nagyobb versenyhelyzetet jelent a bérbeadók számára. A bérlőkért folytatott küzdelem már most is kiolvasható az árak alakulásából, hiszen

Budapesten szeptember elején 260 ezer forint volt az átlagos lakbér, ami nem változott egy hónap alatt.

Arra is kitértek, hogy a fővárosban már három kerületben - a XX., XXI. és XXIII.-ban - 200 ezer forint alatt van az átlagos bérleti díj, egy hónappal korábban még csak kettőben volt ez a helyzet. Eközben a belvárosi és budai (például az I., az V. és a II.) kerületekben 5-20 ezer forinttal csökkentek az átlagos albérletárak. A legnagyobb kínálattal rendelkező XI. és XIII. kerületben szeptember elején egyaránt 270 ezer forint körül alakultak a lakbérek.

A legdrágább vidéki albérletpiac továbbra is Debrecené 240 ezer forintos átlaggal, míg Győrben 200 ezer forint körül alakultak az árak.

Szolnok 130 ezer, Miskolc pedig 125 ezer forint alatti lakbéreivel az ország legolcsóbb megyeszékhelyei közé tartozik.

Balogh László a közleményben megjegyezte, hogy az albérletpiacon az Otthon Start Program jelentős átalakulást hozhat: a kiadó lakások iránti érdeklődések száma éves szinten csaknem 20 százalékkal esett vissza augusztusban, ami annak köszönhető, hogy sok bérlő inkább a vásárlásban kezdett gondolkodni.

A jövedelemszintek alapvetően a bérleti díjak emelkedésének irányába hatnak, a bérlőkért folytatott egyre kiélezettebb versenyhelyzet és a kereslet megcsappanása viszont a drágulás ellen dolgozik - értékelte a helyzetet az ingatlan.com közleményében Balogh László.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×