"Fájdalmas betegsége szenvedéseit életének 76. évében ajánlotta fel Krisztusnak a Magyar Nemzetért" - írták.

Hozzátették: Kásler Miklós Istvánt a Belügyminisztérium saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Kásler Miklós Széchenyi-díjas onkológus, volt emberi erőforrásügyi miniszter orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (SZOTE) szerezte meg 1974-ben. 1978-ban sebészeti, 1988-ban szájsebészeti, 1998-ban plasztikai, illetve 2009-ben klinikai onkológiai szakorvosi vizsgát szerzett.1986-ban az orvostudomány kandidátusa, 2010-ben a klinikai orvostudományok doktora lett.

1969-től a SZTE Orvosvegytani Intézetében, 1974-től a SZTE Mikrobiológiai Intézetében, 1974-től a SZOTE II. sz. Sebészeti Klinikáján dolgozott. 1981-ben lett az Országos Onkológiai Intézet alorvosa, 1984-ben adjunktus, 1986-ban főorvos, 1992-2018 között az intézmény főigazgató főorvosa.

1994-ben a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem egyetemi tanára lett, 1998-tól 2002-ig pedig az intézmény tanszékvezető egyetemi tanára volt. Ezt követően 2002 és 2015 között a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt.

2005-óta a Marosvásárhelyi Orvostudományi- és Gyógyszerészeti Egyetem Orvostovábbképző Karának tanszékvezető tanára, 2007-től a Pécsi Tudományegyetem ÁOK Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet Onkológiai Tanszékének igazgatója volt.

2018-2022 között az emberi erőforrások minisztere és a funkcióhoz kapcsolódóan a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke volt.

Főbb kutatási területe a funkciómegtartás és helyreállítás sebészi kutatása a fej- és nyaksebészetben, a lézerrekonstrukciós sebészet, illetve a fej-nyaki tumorok komplex onkoterápiája volt.

Tudományos tevékenysége során számos szakkönyvet, könyvrészletet, több mint 250 Magyarországon és külföldön publikált közleményt jegyzett. Tagja volt több hazai és nemzetközi tudományos szakfolyóirat szerkesztő bizottságának, valamint számos kongresszuson tartott előadást.

Orvosi hivatása mellett nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzet történelmi és történetfilozófiai sorskérdései iránt.

Az Országos Onkológiai Intézet vezetőjeként lett védnöke a magyarok őstörténetével foglalkozó nemzetközi kutatócsoport munkájának. 2018-ban ez a kutatócsoport azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t III. Béla király csontmaradványaiból, és kiderült, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.

2019-ben az ő kezdeményezésére hozták létre a Magyarságkutató Intézetet, amelynek 2022-ben tiszteletbeli elnöke lett. 2023-2025 között az intézet főigazgatója, 2025-től pedig a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri főtanácsadója volt.

Tudományos munkássága elismeréseként 2001-ben Réthy Aurél-emlékérmet és Mester Endre-emlékérmet, 2004-ben a Markusovszky Kórház jubileumi emlékplakettjét, 2005-ben Batthyány-Strattmann László-díjat, 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2008-ban Prima-díjat, 2010-ben Markusovszky Lajos-díjat és oklevelet, 2015-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott.

2018-ban Széchenyi-díjjal ismerték el a nemzetközi és hazai onkológiai ellátás korszerűsítését a világ számos területére kiterjesztő nagy hatású tevékenységét.

2018-ban a voronyezsi Nyikolaj Burdenko Állami Orvostudományi Egyetem díszdoktorává is választották. Ugyanebben az évben Pro Paciente-díjjal, 2021-ben Vasvári-díj tüntették ki.

2021-ben az Újvidéki Egyetem díszdoktorává avatták. 2011-ben Budapest díszpolgára, 2012-ben Sárvár díszpolgára, 2018-ban Vas megye díszpolgára, 2021-ben Nagypáli község díszpolgára, 2021-ben a szlovákiai Ipolyhídvég díszpolgára címet adományozták neki.

Kásler Miklós az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként, majd az emberi erőforrások minisztereként is többször volt az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.