Infostart.hu
eur:
385.47
usd:
331.77
bux:
122130.34
2026. január 16. péntek Gusztáv
Mark Rutte NATO-főtitkár nyilatkozik az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2024. november 19-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

NATO-főtitkár: Kijevnek valószínűleg területekről kell lemondania

Mark Rutte szerint a pénteki Trump-Putyin találkozó legfőbb témája a területi kérdés lesz.

A NATO-főtitkára szerint az orosz-ukrán háború békemegállapodása részeként valószínűleg a nyugati országoknak is el kell fogadnia, hogy az oroszok által elfoglalt területek Moszkva irányítása alá kerülnek –írta a Kyiv Independent alapján a Portfolio.

Valószínűleg Kijev egy megállapodást lesz kénytelen elfogadni, amelyben le kell mondania hallgatólagosan a területei egy részéről – ismerte el Mark Rutte. Azt is elmondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a nemzetközi jogi normákat követve kell de jure elismerni ezeket a területeket Oroszország felügyelete alatt. Hozzátette:

a kérdés az lesz, hogyan lehet továbblépni a tűzszünet után, beleértve azt is, hogy mit jelent ez Ukrajna biztonsági garanciái szempontjából.

"A területről lesz szó. Természetesen a biztonsági garanciákról, de arról is, hogy abszolút el kell ismerni, hogy Ukrajna dönt a saját jövőjéről, hogy Ukrajnának szuverén nemzetnek kell lennie, amely dönt a saját geopolitikai jövőjéről – természetesen anélkül, hogy korlátozná a saját katonai csapatainak létszámát" – mondta, utalva arra, hogy ukrán döntés, hogy az ország a NATO tagja kíván-e lenni.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×