A Kéményseprők Országos Szakszervezete közleményben jelezte, a tetemes deficitet termelő kéményseprő-ipari egységet a fővárosban fel kellene számolni, mert az csak kifizetőhelyként működik.
A FŐKÉTÜSZ Kéményseprőipari Divízió mielőbbi megszüntetését javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek a Kéményseprők Országos Szakszervezete. A Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlésnek címzett hétfői közleményében a szakszervezet kijelentette, hogy nem lepődtek meg a főváros csődközeli helyzetén – írja a 24.hu.
Budapest 2021-ben pénzügyi okokra hivatkozva felmondta a FŐKÉTÜSZ Kft.-vel kötött kéményseprő közszolgáltatási szerződést. Ennek ellenére továbbra is működik a BKM Zrt. alá tartozó FŐKÉTÜSZ Kéményseprőipari Divízió, amely már nem lát el közszolgáltatást. Mint írták: a főváros több mint négy éve fenntart egy már nem közszolgáltatást nyújtó, de tetemes deficitet termelő kéményseprő-ipari egységet, mindezt nem az ott maradó tucatnyi kéményseprő munkavállaló, hanem „az ún. óellenzékhez köthető, vezető beosztásban lévő személyek kifizetőhelyeinek megtartása érdekében”.
A szakszervezet szerint a divízió működése inkább politikai érdekeket, mintsem szakmai szempontokat szolgál, és vezetése inkompetens. A kéményseprők szakszervezete ezért – a főváros anyagi helyzetére is tekintettel – a divízió megszüntetését javasolja, annál is inkább, mert az ott dolgozó szakemberek el tudnának helyezkedni a munkaerőhiánnyal küzdő magánszektorban.
Egyre kevésbé bíznak abban, hogy hazájukban jobb jövő vár rájuk, és sokan közülük a kivándorlást is fontolgatják – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A felmérés egyik legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy a 18 és 24 év közötti szlovákiai fiatalok közül tízből akár nyolcan is elképzelhetőnek tartják, hogy külföldön keresnek jobb lehetőségeket.
Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
Újabb két embert vett őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a több mint 17 milliárd forintos NKA-ügyhöz kapcsolódóan. A gyanúsítottak 80 millió forintot meghaladó állami támogatást vettek fel egy dokumentumfilmre, amellyel idén áprilisban fiktív számlák segítségével úgy számoltak el, hogy a produkció valójában el sem készült - írja közleményében a NAV.