Nemcsak a kórházi átalakításokban, hanem a háziorvosi praxisok rendezésében is meghatározó jelentőségű a helyi önkormányzati lobbi – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Békássy Szabolcs. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint a körzetstruktúra reformja mára szükségszerűvé vált, de sok esetben helyi önkormányzati érdekek állnak ezzel szemben, ugyanakkor a demográfiai változások, az egészségügyi digitalizáció, a technológiák fejlődése miatt muszáj lenne a jelenlegi körzetstruktúrán változtatni.

A szakember szerint az egészségügyi reformnak az alapellátásra kell épülnie, a legtöbb nemzetközi tanulmány is erre jut, és a WHO is ezt szorgalmazza, mert ez adja az egészségügyi ellátórendszer piramisának alapját. Itthon most nagy előrelépés lehet Békássy Szabolcs szerint az a háziorvosok hatáskörét bővítő javaslatcsomag, amelynek a tárgyalását hamarosan megkezdni a parlament. „Ez egy kezdeti, de egy nagyon fontos lépés, mert ennek köszönhetően bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedő pácienseknek sokkal szélesebb terápiás lehetőséget tudunk biztosítani, és bizonyos megbetegedések esetén nem kell a járóbeteg-szakellátásba utaljuk betegeket” – tette hozzá.

Jelenleg a háziorvosi alapellátásban évente 70 millió orvos–beteg-találkozásra kerül sor, ez a legmagasabb az OECD-országokban. A változtatás részben erőforrás-igényes, részben viszont megkönnyíti a betegutak kezelését: például egy diabéteszes beteget helyben is el lehet majd látni, nem kell a szakellátásba küldeni, és akár még csökkenhet is a páciensre fordítandó ellátási időt. Ugyanakkor a források újraelosztására is szükség lenne ehhez, mert az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint nagyon kórházközpontú jelenleg a finanszírozás és a humán erőforrás eloszlása is.

Békássy Szabolcs úgy látja, a háziorvosok képzettsége adott a többletfeladat ellátásához, az egyetemeken már jó néhány éve a háziorvostan szakképesítés önálló diszciplína, és a vezető szerint a háziorvosok megfelelő kompetenciával, naprakész tudásanyaggal rendelkeznek a modern gyógykezelésekről. „A háziorvosoknak nem a kompetenciaszintje alacsony, hanem a meglévő kompetenciaszinthez képest rendelkezésre álló jogosítványaik nagyon szűkösek” – magyarázta. A háziorvosok a tervek szerint nagyobb hatáskört kapnának olyan betegségek esetében, amelyek népegészségügyi jelentőségűek, amelyek előfordulási gyakorisága rendkívül nagy Magyarországon.

Békássy Szabolcs úgy véli, a betegek is elfogadják a háziorvosok kompetenciáját, a felmérések szerint az egész egészségügyi ellátórendszerben a háziorvosokkal kapcsolatos bizalmi index a legmagasabb, és „érdemes lenne ehhez a bizalmi indexhez igazítani a jogosítványokat”.

Az előrelépéshez az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint meg kellene erősíteni a szakdolgozói létszámot is, mert Magyarországon az egy háziorvosi praxisra jutó átlagos szakdolgozói létszám 1,3 fő, ami jelentősen elmarad a nyugat-európai országok szintjétől. Szükség lesz kiterjesztett hatáskörű ápolókra, akik magasabb kompetenciával rendelkeznek, ők segíteni tudnának a háziorvosnak, erről is hónapok óta egyeztetnek az egészségügyi államtitkársággal. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a kiterjesztett hatáskörű ápolók és a magasabb kompetenciával rendelkező ápolók nem az orvosok munkáját váltják ki, sokkal inkább támogató szerepkört tudnak betölteni, egy-egy praxisban az orvos felügyelete mellett a gondozási tevékenységekben tudnak segíteni.

A háziorvosi praxisok számáról azt mondta, a betöltetlen körzeteket rossz mérőszámnak tartja, mert a jelenlegi körzetstruktúra az 1990-es évek közepén alakult ki, és azóta jelentős demográfiai változások történtek: nagyon markáns volt a népességfogyás és komoly belső migrációs is bekövetkezett. Ezt a körzetstruktúra nem követte le, ez is indokolja a körzetreformot. Jelenleg 970 betöltetlen körzet van Magyarországon, ugyanakkor ezek nagyon nagy része nem méretgazdaságos, de itt jön képbe az önkormányzati lobbi: senki sem akar hallani a körzetösszevonásról. Békássy Szabolcs úgy véli, elsősorban a finanszírozással lehetne érdekeltté tenni a változtatásban mind az önkormányzatokat, mind a háziorvosokat. „A trend egyértelműen abba az irányba mutat, hogy nagyobb praxisok lesznek nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában, és ezt kell a finanszírozási rendszeren keresztül támogatni. Ha viszont nagyobbak lesznek a praxisok, akkor ott több szakdolgozó tudja segíteni a betegellátást” – mondta az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos.

Az utánpótlásról pedig azt mondta, sokat javult a képzési helyzet, a háziorvosi rezidensi keretszámok évről évre betöltöttek, sőt egyes tanszékeken már túljelentkezés is van. Nagyságrendileg 200 háziorvos végez évente az egyetemeken, de ők még nem kezdik meg a szakképesítésük megszerzését követően a tevékenységüket, vagy helyettesítéssel látnak el egy-egy praxist. Ezen Békássy Szabolcs szerint mindenképpen változtatni kell.

Arról is beszélt a háziorvos, hogy fő szabály szerint háziorvosi ellátás keretén belül magánellátást nyújtani nem lehet, de vannak jogszabályi kivételek, amikor térítési díj ellenében igénybe vehető NEAK által nem finanszírozott szolgáltatás, ilyen például a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálat díja.

Békássy Szabolcs úgy látja, a házi gyermekorvosi ellátás még nehezebb helyzetben van, mert az elöregedő korfa, a betöltetlen praxisok száma még inkább sújtja, ezért rendszerszinten kell ezzel a problémával foglalkozni. Az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint lehet együttműködés, de az a cél, hogy a házi gyermekorvosi ellátást minél magasabb szinten meg lehessen őrizni, mert ez alapvető fontosságú a lakosság egészségi állapotának alakulása szempontjából.