Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash

Erdő fohásza: Budakeszin meghallották

A Pilisi Parkerdő közel 230 millió forint ráfordításával természetvédelmi fejlesztést végez a Budakeszi Vadaspark mellett található 320 hektáros erdőterületen - közölte a társaság szóvivője szerdán.

Mészáros Péter tájékoztatása szerint a program részeként megújulnak a sétautak és a kilátóterasz, új tanösvény létesül, valamint különböző nehézségű futóköröket alakítanak ki.

A fejlesztés során a klímaváltozást elviselő, változatos fafajokat telepítenek, kisebb tavakkal új vizes élőhelyeket alakítanak ki, visszaszorítják az invazív fajokat, és rendbe teszik az erdőszegélyeket.

A tízéves program az OTP Bank támogatásával valósul meg, mely nemcsak pénzügyi forrással járul hozzá a célok eléréséhez, hanem partnerként részt vállal a fejlesztések hatásainak nyomon követésében és ismertetésében, valamint munkatársai személyesen is bekapcsolódnak az erdő megújításába - ismertette a szóvivő.

Az élőhelymegújítás hatásait a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának kutatói mérik és hitelesítik. A beavatkozások célja, hogy a klímaváltozásnak ellenállóbb, változatosabb, ökológiaiba gazdagabb erdő jöjjön létre. A fejlesztés helyszíne mintaterületként szolgál, hogy a tapasztalatok más városi erdőkben is hasznosíthatók legyenek.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, melynek közel húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.

A társaság 250 főt foglalkoztat, 2022-ben 5,4 milliárd forint árbevételt ért el 150 millió forint adózott eredménnyel, 2023-ban a bevételek megközelítették a 9 milliárd forintot, 200 millió forint adózott eredménnyel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×