Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
A ragadós száj- és körömfájás megbetegedés elterjedésének megakadályozása érdekében készülnek fertőtleníteni az országunkba érkező, az állatszállítással kapcsolatos kamion (a háttérben) kerekeit a hegyeshalmi határátkelőhelyen 2025. április 6-án.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Hegyeshalom polgármestere adatokat követel a település melletti dögtemető szennyezéséről

Szükség van a Csemeztanya melletti vízminőséget ellenőrző kutakra, és a vizsgálatokat a lehető leggyakrabban el kell végezni – így reagált Szőke László, Hegyeshalom független polgármestere az agárminiszter bejelentésére.

Eredményes a védekezés Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás betegség ellen, új kitörés nem történt, a vírust sikerült keretek között tartani – erősítette meg Nagy István agrárminiszter az állategészségügyi operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón kedden Mosonmagyaróváron. A tárcavezető elmondta, hogy az operatív törzs ülésén döntés született arról, hogy meg kell kezdeni Csemeztanyán a monitoringkutak fúrását és gyorsított eljárásban el kell kezdeni a vezetékes ivóvíz kiépítését a területen. A miniszter reményei szerint a beruházás gyorsan elkezdődhet és befejeződhet. A monitoringkutakra azért van szükség, hogy "mindenkit meg tudjunk nyugtatni arról, hogy semmilyen környezeti kár, semmilyen környezeti károsodás nem érheti az ott élőket, illetve a természetet" – mondta.

Szőke László, Hegyeshalom polgármestere az InfoRádiónban elmondta, a száj- és körömfájás miatt leölt mintegy háromezer szarvasmarhát Hegyeshalom Csemeztanya nevű településrészének lakott területétől alig egy kilométerre földelték el, és a lakosság a vizek elfertőződésétől tart.

„Elsősorban attól tartanak, hogy esetlegesen az ivóvíz szennyeződik. Itt van egy nagy bányató, amelynek a vízminősége egészen kiváló, ha ez elfertőződik, akkor elfertőződnek a Hegyeshalom környéki vizek is” – mondta a település első embere.

Az agrárminiszter monitoringkutakról szóló bejelentéséről Szőke László úgy vélekedett, az elvermelt tetemek köré mindenféleképpen monitoringrendszer kell, amelyik folyamatosan figyeli a talajvíz minőségét. A helyi lakosoknak azt ígérte, hogy a képviselő-testület a monitoring jegyzőkönyveket minden alkalommal meg akarja kapni, és a lehető leggyakoribb mintavételt kérik.

„A monitoringeredményekkel kvázi mi is tudnánk ellenőrizni a kutakban lévő vízminőséget, persze bevonnánk egy szakembert is, hiszen senki sem laboratóriumi szakértő itt, aki meg tudja mondani, hogy most ez veszélyes vagy nem veszélyes” – mondta a polgármester.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×