Infostart.hu
eur:
356.08
usd:
306.36
bux:
130779.12
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Drónnal készített felvétel az M0-s autóút M1 és M7 autópályák közötti, kétszer három sávosra bővített szakaszáról az avatás napján, 2015. november 27-én.
Nyitókép: MTI/Ruzsa István

Fizetős útszakaszok: százmilliárdokat hozott a magyar államnak az útdíj tavaly

Több mint 600 milliárd forint folyt be a költségvetésbe a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek úthasználata után a 2024-es évben.

Tavaly több mint 656 milliárd forint folyt be a magyar költségvetésbe a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek úthasználata után – közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. Bartal Tamás elnök-vezérigazgató kiemelte: ennek az összegnek a nagyobb részét a külföldi járművek üzemeltetői fizették be: havonta átlagosan 4 milliárd forinttal többet fizettek meg a magyar elektronikus útdíjbevételekből, mint a hazai felségjelzésű járművekkel közlekedők.

A NÚSZ adatai szerint a magyar utakat használó külföldi nehézgépjárművek üzemeltetői csaknem 350 milliárd forintot fizettek be a hazai költségvetésbe 2024-ben. Bartal Tamás hangsúlyozta: Magyarország fontos európai közlekedési útvonalak metszéspontjában van. A magyar útdíjrendszer alkalmas ezen adottság előnyeinek kihasználására, a magyar útdíjak több mint felét a külföldi fuvarozó cégek fizetik meg, és ezt a pénzt a magyar utak felújítására és karbantartására lehet fordítani.

A külföldi járművek közül kimagaslóan a legtöbbet (mintegy 132 milliárd forintot) a román honosságú nehézgépjárművek úthasználata után fizették be 2024-ben.

A második helyen ebben a tekintetben a lengyel, a harmadikon pedig a bolgár díjköteles járművek állnak, míg előbbiek úthasználata után 48 milliárd, addig utóbbiak esetében több mint 33 milliárd forint folyt be a magyar államkasszába – áll a közleményben.

Mint írják, a megtett úttal arányosan fizetendő e-útdíj rendszer az elindulása óta a legnagyobb mértékű átalakításon esett át a tavalyi év elején. A „szennyező fizet” európai uniós irányelvhez igazodva 2024. január 1-vel bevezetésre került a külsőköltségdíj, amely a közúti közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, zajártalommal és szén-dioxid-kibocsátással összefüggésben a felmerülő költségek megtérülését hivatott elérni. A külsőköltségdíj a tavalyi évben a 3,5 t feletti megengedett legnagyobb össztömegű járművekhez kapcsolódóan befolyt teljes útdíjbevétel mintegy 26 százalékát tette ki. Az e-útdíj másik eleme, amely az útdíjköteles elemi útszakaszok építése, fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése tekintetében felmerülő költségek megtérülését célozza, a bevétel 74 százalékát adta.

Szintén a 2024-es évben kerültek átsorolásra az elektronikus útdíjrendszerbe a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeg feletti autóbuszok, amelyek üzemeltetői 2024. április 1-től már nem e-matrica vásárlásával rendezik az úthasználatuk díját, hanem a HU-GO e-útdíj-rendszerben a járművek által megtett út alapján fizetnek díjat. 2024-ben a nehézgépjárműnek minősülő autóbuszok üzemeltetői valamivel több, mint 16 milliárd forintot tettek hozzá a hazai útdíjbevételekhez, aminek ez az összeg a 2,5 százalékát teszi ki. Az útdíjbevételek legnagyobb részét, 97,5 százalékát a tehergépjárművek úthasználata után befolyt megszolgált útdíj adja – tájékoztatott a NÚSZ.

Címlapról ajánljuk
Varga Mihály: nem egységesen döntöttünk az alapkamatról

Varga Mihály: nem egységesen döntöttünk az alapkamatról

Nem egységesen döntött a jegybanki alapkamat szinten tartásáról a Monetáris Tanács – közölte keddi tájékoztatóján Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Kérdésre válaszolva elmondta, reális a kormány várakozása, hogy 2 százalék legyen a gazdasági növekedés Magyarországon az év végére. Az MNB-ügyi parlamenti vizsgálóbizottsággal együttműködnek, sőt teljes transzparenciát sürgetnek az ügy feltárása folyamán. Kommentálta azt is, hogy a kormány pótköltségvetést ír 2026-ra, de a 2027-es büdzséterv ennél fontosabb lesz Varga Mihály szerint. Szólt még a „túl erős” forintról és arról is, görög mintára történhet-e a magyar euróbevezetés.

Itt az első igazi parlamenti vitanap: heves indulatok a Házban, de azt még tisztázni kell, hogy Magyar Péter és Gulyás Gergely tegeződik-e

Hófehérkézés, facebookozás, Magyar Péter múltja, Gulyás Gergely ingatlanjai, a miniszterek első feladatai is szóba kerültek a képviselői viszonválaszok alkalmával az új parlamenti ciklus harmadik ülésnapján az „adok-kapok” részben napirend előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.26. kedd, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×