Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Drónnal készített felvétel az M0-s autóút M1 és M7 autópályák közötti, kétszer három sávosra bővített szakaszáról az avatás napján, 2015. november 27-én.
Nyitókép: MTI/Ruzsa István

Fizetős útszakaszok: százmilliárdokat hozott a magyar államnak az útdíj tavaly

Több mint 600 milliárd forint folyt be a költségvetésbe a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek úthasználata után a 2024-es évben.

Tavaly több mint 656 milliárd forint folyt be a magyar költségvetésbe a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek úthasználata után – közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. Bartal Tamás elnök-vezérigazgató kiemelte: ennek az összegnek a nagyobb részét a külföldi járművek üzemeltetői fizették be: havonta átlagosan 4 milliárd forinttal többet fizettek meg a magyar elektronikus útdíjbevételekből, mint a hazai felségjelzésű járművekkel közlekedők.

A NÚSZ adatai szerint a magyar utakat használó külföldi nehézgépjárművek üzemeltetői csaknem 350 milliárd forintot fizettek be a hazai költségvetésbe 2024-ben. Bartal Tamás hangsúlyozta: Magyarország fontos európai közlekedési útvonalak metszéspontjában van. A magyar útdíjrendszer alkalmas ezen adottság előnyeinek kihasználására, a magyar útdíjak több mint felét a külföldi fuvarozó cégek fizetik meg, és ezt a pénzt a magyar utak felújítására és karbantartására lehet fordítani.

A külföldi járművek közül kimagaslóan a legtöbbet (mintegy 132 milliárd forintot) a román honosságú nehézgépjárművek úthasználata után fizették be 2024-ben.

A második helyen ebben a tekintetben a lengyel, a harmadikon pedig a bolgár díjköteles járművek állnak, míg előbbiek úthasználata után 48 milliárd, addig utóbbiak esetében több mint 33 milliárd forint folyt be a magyar államkasszába – áll a közleményben.

Mint írják, a megtett úttal arányosan fizetendő e-útdíj rendszer az elindulása óta a legnagyobb mértékű átalakításon esett át a tavalyi év elején. A „szennyező fizet” európai uniós irányelvhez igazodva 2024. január 1-vel bevezetésre került a külsőköltségdíj, amely a közúti közlekedésnek tulajdonítható levegőszennyezéssel, zajártalommal és szén-dioxid-kibocsátással összefüggésben a felmerülő költségek megtérülését hivatott elérni. A külsőköltségdíj a tavalyi évben a 3,5 t feletti megengedett legnagyobb össztömegű járművekhez kapcsolódóan befolyt teljes útdíjbevétel mintegy 26 százalékát tette ki. Az e-útdíj másik eleme, amely az útdíjköteles elemi útszakaszok építése, fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése tekintetében felmerülő költségek megtérülését célozza, a bevétel 74 százalékát adta.

Szintén a 2024-es évben kerültek átsorolásra az elektronikus útdíjrendszerbe a 3,5 t megengedett legnagyobb össztömeg feletti autóbuszok, amelyek üzemeltetői 2024. április 1-től már nem e-matrica vásárlásával rendezik az úthasználatuk díját, hanem a HU-GO e-útdíj-rendszerben a járművek által megtett út alapján fizetnek díjat. 2024-ben a nehézgépjárműnek minősülő autóbuszok üzemeltetői valamivel több, mint 16 milliárd forintot tettek hozzá a hazai útdíjbevételekhez, aminek ez az összeg a 2,5 százalékát teszi ki. Az útdíjbevételek legnagyobb részét, 97,5 százalékát a tehergépjárművek úthasználata után befolyt megszolgált útdíj adja – tájékoztatott a NÚSZ.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×