Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
A drónnal készült képen egy kishajó a tiszaderzsi csónakkikötőben 2024. november 26-án. Befejezte a Tisza-tó téli vízszintje beállításának első ütemét a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). A Kisköre-felső vízmércén mért 725 plusz-mínusz 5 centiméterről 560 plusz-mínusz 5 centiméterre csökkentette, majd november 29-én pedig megkezdik a szakemberek a tó magasabb téli vízszintjének beállítását.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Súlyos aszály fenyegeti Magyarországot

Mélyponton van a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén a hóban tárolt víz mennyisége. Pontosabban a Tiszáéban annyira alacsony, hogy igazából nem is mérhető.

A szakemberek szerint a klímaváltozás és a sokéves átlagtól elmaradó csapadékmennyiség az oka a fennálló helyzetnek. Így ugyan talán elmaradnak a tavaszi áradások, viszont a hazai folyók vízkészletére már nem lesz ilyen pozitív hatással - írja az Index.

A hvg.hu is arról számolt be, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) jelentései alapján a hóban tárolt víz mennyisége sokéves mélyponton van a Duna vízgyűjtő területén, a Tiszáén pedig szinte egyáltalán nincs hó. Ez hatással lehet a tavaszi áradásokra is – tehát hogy konkrétan nem lesznek –, viszont azt, hogy milyen hatással lesz ez a hazai folyók vízkészletére, már nehezebb megjósolni.

Csík András, az OVF Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának keretein belül működő Országos Vízjelző Szolgálat vezetője szerint csak becsülhető, hogy a két nagy folyó vízgyűjtőin mennyi hó lehet, viszont az biztos – hazai és nemzetközi mérések alapján –, hogy nagy a baj. Januárban és februárban szinte semennyi csapadék nem hullott, de az elmúlt időszak sem hozott túl sokat, így szinte semmi tartalék nincs a területeken.

A Duna vízgyűjtőjén 10–30 milliméterrel marad el a sokéves átlagtól a csapadékmennyiség, a Tiszáén pedig olyan szinten van, hogy az a grafikonokon nem is ábrázolható.

Bár a Tiszánál ez viszonylag egy megszokottabb dolog, hiszen többször előfordult már az elmúlt két évtizedben, most viszont mindkét folyónál és egyre gyakrabban fordul elő, hogy kevesebb víz kerül a vízgyűjtőbe.

Ungvári Gábor vízgazdasági elemző úgy véli, ennek egyértelműen a klímaváltozás az oka, pontosabban az intenzívebb besugárzás, az emelkedő hőmérséklet, a levegő csökkenő relatív páratartalma, és ezekből fakadóan a növekvő párolgás. „1990 és 2020 között több mint 8 százalékkal, bő 50 milliméterrel nőtt a felszínről évente elpárolgó víz átlagos mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az ország minden egyes négyzetméterén 50 literrel kevesebb víz maradt az év végére, mint ami odakerült, akár csapadék, akár vízfolyások révén” – tudtuk meg a 2023-as BME-s tanulmányból.

A szakemberek szerint a holtágak és csatornarendszerek elárasztása megoldás lehetne a problémára,

ezzel növelhető lenne a talajvízszint, és számos előnnyel járna.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×