Infostart.hu
eur:
363.66
usd:
312.45
bux:
148306.09
2026. szeptember 9. szerda Ádám
A drónnal készült képen egy kishajó a tiszaderzsi csónakkikötőben 2024. november 26-án. Befejezte a Tisza-tó téli vízszintje beállításának első ütemét a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). A Kisköre-felső vízmércén mért 725 plusz-mínusz 5 centiméterről 560 plusz-mínusz 5 centiméterre csökkentette, majd november 29-én pedig megkezdik a szakemberek a tó magasabb téli vízszintjének beállítását.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Súlyos aszály fenyegeti Magyarországot

Mélyponton van a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén a hóban tárolt víz mennyisége. Pontosabban a Tiszáéban annyira alacsony, hogy igazából nem is mérhető.

A szakemberek szerint a klímaváltozás és a sokéves átlagtól elmaradó csapadékmennyiség az oka a fennálló helyzetnek. Így ugyan talán elmaradnak a tavaszi áradások, viszont a hazai folyók vízkészletére már nem lesz ilyen pozitív hatással - írja az Index.

A hvg.hu is arról számolt be, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) jelentései alapján a hóban tárolt víz mennyisége sokéves mélyponton van a Duna vízgyűjtő területén, a Tiszáén pedig szinte egyáltalán nincs hó. Ez hatással lehet a tavaszi áradásokra is – tehát hogy konkrétan nem lesznek –, viszont azt, hogy milyen hatással lesz ez a hazai folyók vízkészletére, már nehezebb megjósolni.

Csík András, az OVF Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának keretein belül működő Országos Vízjelző Szolgálat vezetője szerint csak becsülhető, hogy a két nagy folyó vízgyűjtőin mennyi hó lehet, viszont az biztos – hazai és nemzetközi mérések alapján –, hogy nagy a baj. Januárban és februárban szinte semennyi csapadék nem hullott, de az elmúlt időszak sem hozott túl sokat, így szinte semmi tartalék nincs a területeken.

A Duna vízgyűjtőjén 10–30 milliméterrel marad el a sokéves átlagtól a csapadékmennyiség, a Tiszáén pedig olyan szinten van, hogy az a grafikonokon nem is ábrázolható.

Bár a Tiszánál ez viszonylag egy megszokottabb dolog, hiszen többször előfordult már az elmúlt két évtizedben, most viszont mindkét folyónál és egyre gyakrabban fordul elő, hogy kevesebb víz kerül a vízgyűjtőbe.

Ungvári Gábor vízgazdasági elemző úgy véli, ennek egyértelműen a klímaváltozás az oka, pontosabban az intenzívebb besugárzás, az emelkedő hőmérséklet, a levegő csökkenő relatív páratartalma, és ezekből fakadóan a növekvő párolgás. „1990 és 2020 között több mint 8 százalékkal, bő 50 milliméterrel nőtt a felszínről évente elpárolgó víz átlagos mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az ország minden egyes négyzetméterén 50 literrel kevesebb víz maradt az év végére, mint ami odakerült, akár csapadék, akár vízfolyások révén” – tudtuk meg a 2023-as BME-s tanulmányból.

A szakemberek szerint a holtágak és csatornarendszerek elárasztása megoldás lehetne a problémára,

ezzel növelhető lenne a talajvízszint, és számos előnnyel járna.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter az orosz diplomaták kiutasításáról: 10 fő már kemény jelzés, energetikai nyomásgyakorlás következhet

Tálas Péter az orosz diplomaták kiutasításáról: 10 fő már kemény jelzés, energetikai nyomásgyakorlás következhet

A biztonságpolitikai szakértő szerint a Moszkva által említett kemény és fájdalmas válaszlépések között vannak, amelyek jobban fájhatnak Magyarországnak, de az energetikai nyomással azért Oroszországnak is vigyáznia kell. Ami Tálas Péter szerint biztos, hogy mostantól más típusú személyeket szervez majd be az orosz titkosszolgálat Magyarországon, erre pedig hazánknak is fel kell készülnie.

„Az utolsó dönerszeletelőnek is fontosabb a muzulmán testvériség a német alkotmányosságnál” – Prőhle Gergely az Arénában az AfD áttöréséről

Az AfD nyerte a szász-anhalti tartományi választást Németországban, ennek jelentőségéről és várható következményeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Prőhle Gergely volt berlini nagykövet.
inforadio
ARÉNA
2026.09.09. szerda, 18:00
Hankó Zoltán
a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke
Hiába a megszerzett engedély, csúszik a Revolut egyik régóta várt szolgáltatása a nyugati országban

Hiába a megszerzett engedély, csúszik a Revolut egyik régóta várt szolgáltatása a nyugati országban

A Revolut tavaly augusztusban ugyan megszerezte a francia bankengedélyt, az Európai Központi Bank (EKB) azonban egyelőre korlátozásokkal akadályozza, hogy a neobank jelzáloghitel-szolgáltatást indítson Nyugat-Európában. A brit fintech cégnek számos előzetes feltételt kell teljesítenie ahhoz, hogy zöld utat kapjon a terjeszkedésre - értesült a Les Echos. A bankszektor jövőjével mélyrehatóan foglalkozunk a Portfolio szeptember 23-i Future of Finance konferenciáján, érdemes eljönni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×