Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A drónnal készült képen egy kishajó a tiszaderzsi csónakkikötőben 2024. november 26-án. Befejezte a Tisza-tó téli vízszintje beállításának első ütemét a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). A Kisköre-felső vízmércén mért 725 plusz-mínusz 5 centiméterről 560 plusz-mínusz 5 centiméterre csökkentette, majd november 29-én pedig megkezdik a szakemberek a tó magasabb téli vízszintjének beállítását.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Súlyos aszály fenyegeti Magyarországot

Mélyponton van a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén a hóban tárolt víz mennyisége. Pontosabban a Tiszáéban annyira alacsony, hogy igazából nem is mérhető.

A szakemberek szerint a klímaváltozás és a sokéves átlagtól elmaradó csapadékmennyiség az oka a fennálló helyzetnek. Így ugyan talán elmaradnak a tavaszi áradások, viszont a hazai folyók vízkészletére már nem lesz ilyen pozitív hatással - írja az Index.

A hvg.hu is arról számolt be, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) jelentései alapján a hóban tárolt víz mennyisége sokéves mélyponton van a Duna vízgyűjtő területén, a Tiszáén pedig szinte egyáltalán nincs hó. Ez hatással lehet a tavaszi áradásokra is – tehát hogy konkrétan nem lesznek –, viszont azt, hogy milyen hatással lesz ez a hazai folyók vízkészletére, már nehezebb megjósolni.

Csík András, az OVF Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának keretein belül működő Országos Vízjelző Szolgálat vezetője szerint csak becsülhető, hogy a két nagy folyó vízgyűjtőin mennyi hó lehet, viszont az biztos – hazai és nemzetközi mérések alapján –, hogy nagy a baj. Januárban és februárban szinte semennyi csapadék nem hullott, de az elmúlt időszak sem hozott túl sokat, így szinte semmi tartalék nincs a területeken.

A Duna vízgyűjtőjén 10–30 milliméterrel marad el a sokéves átlagtól a csapadékmennyiség, a Tiszáén pedig olyan szinten van, hogy az a grafikonokon nem is ábrázolható.

Bár a Tiszánál ez viszonylag egy megszokottabb dolog, hiszen többször előfordult már az elmúlt két évtizedben, most viszont mindkét folyónál és egyre gyakrabban fordul elő, hogy kevesebb víz kerül a vízgyűjtőbe.

Ungvári Gábor vízgazdasági elemző úgy véli, ennek egyértelműen a klímaváltozás az oka, pontosabban az intenzívebb besugárzás, az emelkedő hőmérséklet, a levegő csökkenő relatív páratartalma, és ezekből fakadóan a növekvő párolgás. „1990 és 2020 között több mint 8 százalékkal, bő 50 milliméterrel nőtt a felszínről évente elpárolgó víz átlagos mennyisége. Ez azt jelenti, hogy az ország minden egyes négyzetméterén 50 literrel kevesebb víz maradt az év végére, mint ami odakerült, akár csapadék, akár vízfolyások révén” – tudtuk meg a 2023-as BME-s tanulmányból.

A szakemberek szerint a holtágak és csatornarendszerek elárasztása megoldás lehetne a problémára,

ezzel növelhető lenne a talajvízszint, és számos előnnyel járna.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×