Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd-Zöldek-DK-MSZP főpolgármester-jelöltje beszédet mond az önkormányzati választási eredményváró rendezvényén a budapesti Városháza parkban 2024. június 10-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Indul Budapest pere az állam ellen

A tárgy a szolidaritási hozzájárulás mértéke. "Megjött az ítélet" - írta ki a Facebookra a főpolgármester. Nagy Márton azonnal reagált.

Megjött az ítélet: visszajár Budapest pénze. Indul a per a szolidaritási hozzájárulás ügyében - közölte a főpolgármester hétfőn a közösségi oldalán. Karácsony Gergely szerint visszajár Budapest pénze, amit a kormány jogellenesen vont el a várostól 2023-ban. Hozzátette, hogy megjött a jogerős írásbeli ítélet a Fővárosi Törvényszéktől, amely nekik adott igazat a kormánnyal szemben: 2023-ban a kormány jogellenesen vett el Budapesttől mintegy 28 milliárd forintot szolidaritási hozzájárulás címén.

Az ítélet szerint a kamatok összege, mintegy 6 milliárd forint már most visszajár, a többiért pert kell indítani a kormánnyal szemben. Indítjuk is - tette hozzá Karácsony Gergely.

"Hogy is mondta a miniszterelnök? A településeknek joguk van az önvédelemhez. Nos, Budapestnek is" - fogalmazott a főpolgármester.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter válaszolt Karácsony Gergelynek. Szerinte a befizetett szolidaritási adó nem jár vissza, és arra kéri a főpolgármestert, hogy "alaposan olvassa el a Fővárosi Törvényszék ítéletét".

Nagy Márton idéz is a szövegből: "... mivel utóbb az alperes határozatot hozott, ezáltal a beszedési megbízások előfeltétele teljesült, ettől az időponttól az alperes ezen összegeket kezelheti, ezen okból a szolidaritási hozzájárulás összegeinek visszafizetésére az utóbb bekövetkezett tényekre tekintettel az alperes nem köteles”.

A kamat megfizetésével pedig nem ért egyet, ezért fellebbeznek majd.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×