Infostart.hu
eur:
380.26
usd:
324.5
bux:
125698.39
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: obt-jud.hu

Szabó Péter a lemondásáról: a bírói kar egy részében érzékelhető elégedetlenség alakult ki

Az Országos Bírósági Tanács tagjainak bizalomvesztése miatt távozott a szervezet elnöki pozíciójából Szabó Péter. Az InfoRádióban azt mondta, az OBT nem biztosította a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, és hozzátette: a bírói kar többsége szerint az illetményemelésről szóló négyoldalú megállapodást helytelen volt aláírni, ez volt döntésének a másik oka.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, lemondott elnöki tisztségéről Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke a szervezet rendkívüli ülésen. A bírói karon belül feszültséget okozott, hogy az OBT nyolc tagja megszavazta az Igazságügyi Minisztérium javaslatát a bírák és az igazságügyi alkalmazottak fizetésemeléséről, és arról, hogy a tárca a pénzért cserébe reformokat hajtson végre az igazságszolgáltatásban.

Az Igazságügyi Minisztérium által előkészített négyoldalú megállapodásnak a tárca mellett részese az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és az Országos Bírói Tanács. Az egyezségről, amelyben szerepelt a bírók és az igazságügyi alkalmazottak évek óta húzódó bérrendezése is, de mellett az igazságszolgáltatás reformjának a tervezett lépései is, november 22-i ülésén szavazott a tizenöt tagú bírói tanács, és végül egyetlen szavazatnyi többséggel támogatta a javaslatot. A támogatók között volt az OBT elnöke, Szabó Péter is, aki ellen a múlt héten bizalmatlansági indítványt nyújtott be öt tag, és az elnök ezek után mondott le posztjáról.

Szabó Péter, a Győri Ítélőtábla polgári ügyszakos bírája az InfoRádióban döntését két okkal indokolta. Egyrészt úgy véli, hogy a bizalmatlansági indítványban nem is szerepelt jogi indokolás, majd a hétfőn hat OBT-tag által benyújtott felmentési kérelem – szerinte alaptalan – jogi érvelésére nem tudott érdemben reagálni, mert a felkészülésre nem adtak neki időt a keddi rendkívüli ülésen.

"Kértem az Országos Bírói Tanács tagjait, hogy az előző nap érkezett indítványra álláspontomat részletesen kifejthessem, és megfelelően fel tudjak készülni, megfelelő határidőt biztosítsanak részemre. Az Országos Bírói Tanács többségi döntéssel ezt nem biztosította, így tisztességes eljáráshoz fűződő jogomat sértette, ezért nem kívántam a továbbiakban az eljárás hatálya alatt maradni" – mondta döntéséről a távozó elnök, aki a másik okként az közölte, hogy a bírói kar egy részében kialakult "érzékelhető elégedetlenség" miatt mondott le, mert úgy érzékelte, hogy a bírói kar többsége szerint a négyoldalú megállapodást helytelen volt aláírni.

Szabó Péter csak az elnöki pozíciójáról mondott le, továbbra is az Országos Bírói Tanács tagja marad.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Az egész világ Iránra figyel. A hétvégi katonai eszkaláció és az azt követő piaci reakciók ismét rámutattak arra, hogy az ország nem csupán regionális szereplő, hanem a globális biztonsági architektúra egyik érzékeny csomópontja is. Ami Teheránban és a Hormuzi-szoros térségében történik, az egyszerre biztonságpolitikai és energiapolitikai kérdés – hatása pedig messze túlterjed az öböl menti országokon, és a globális piacokat sem hagyja érintetlenül.  Elég egy pillantást vetni a hétfő reggeli szalagcímekre: „A Közel-Kelet ismét lángba borítja az olajpiacot”, „Feszültség a Hormuzi-szorosban – a világ energiaellátásának ütőere veszélyben”. Az ilyen és ehhez hasonló címek a bizonytalanság narratíváját erősítik. A kérdés azonban nem csupán az, mi történik – hanem az is, hogy mindez mit jelent Irán számára. Vegyük sorra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×