Infostart.hu
eur:
353.53
usd:
309.34
bux:
0
2026. június 19. péntek Gyárfás
Újabb újszülöttet hagytak a szolnoki Hetényi Géza Kórház babamentő inkubátorában.
Nyitókép: Facebook.com / Szolnok TV Hivatalos oldal

SOS-Gyermekfalu: kritikus a helyzet a gyermekvédelemben

Kórházi információk szerint az újszülöttek egy része akár 4-12 hónapot is egészségügyi intézményekben tölt, sokszor egyikből a másikba helyezik őket szabad férőhely függvényében.

Gerillaakciókkal hívja fel a figyelmet a kórházban hagyott csecsemők ügyére és az országos nevelőszülő-hiányra az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján - közölte az alapítvány kedden.

Közleményükben azt írták, hogy kritikus a helyzet a gyermekvédelemben, az országos nevelőszülő-hiány miatt több száz újszülött elhelyezése megoldhatatlan.

Kórházi információk szerint az újszülöttek egy része akár 4-12 hónapot is egészségügyi intézményekben tölt, sokszor egyikből a másikba helyezik őket szabad férőhely függvényében - hívták fel a figyelmet, hozzátéve:

"a babák életük első hónapjait, aminek a kapcsolódásról, érintésről, ingerek megismeréséről kellene szólnia, egy kórházi rácsos ágyban fekve töltik, egyedül".

Az alapítvány a KSH adataira hivatkozva közölte:

évente átlagosan 2300 kétévesnél kisebb gyerek kerül állami gondoskodásba,

az újonnan belépők között ők vannak a legnagyobb arányban (32 százalék). A második legnépesebb gyerekkorcsoport, amelyet kiemelnek a családjából a 6-13 éveseké (27 százalék).

Hangsúlyozták: a kórházban hagyott csecsemőknek csak egy része adható örökbe, róluk lemondtak a szülők, többségüket azonban látogatják, csak a rosszak az életkörülmények. Ezeknél a gyerekeknél az egyetlen lehetőséget az egészséges túlélésre a nevelőszülői család jelentené - húzták alá.

Kitértek arra is, hogy nemcsak az újszülöttek elhelyezése kritikus, de további 7293 gyerek élethelyzete sem megfelelő, ennyien élnek ugyanis gyerekotthonokban. Bár 2014 óta minden gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ez nem tud megvalósulni - mutattak rá, hozzátéve: csaknem 24 ezren élnek gyermekvédelmi gondoskodásban, 30 százalékuk gyermekotthonban.

Jelezték továbbá, jelenleg nagyjából aktív 5300 nevelőszülő dolgozik az országban, ami azt jelenti, hogy legalább kétezer nevelőszülő hiányzik a rendszerből.

"A gyermekvédelembe kerülő gyerekek túlnyomó többsége lemaradásokkal, idegrendszeri éretlenséggel és számos egészségügyi problémával küzd előélete miatt, a gondozatlan terhesség, éhezés, elhanyagolás, a traumák mind nyomot hagynak a gyermeken, sok esetben fejlesztésre, pszichológiai támogatásra szorulnak" - hangsúlyozta az alapítvány.

Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: kórházbezárásokra szükség van, de jól kell megszervezni

Álmos Péter: kórházbezárásokra szükség van, de jól kell megszervezni

A kórházbezárások „forró” témája is szóba került az InfoRádió Aréna című műsorában. Képtelenség ilyen sok helyen ennyi ügyeleti pontot működtetni – állítja a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki szerint szembe kell nézni a problémával és jól szervezett módon kell az egyes bezárásokról dönteni.

Magyar Péter kivetette Ukrajna csatlakozásának gyorsítását az EU-csúcs záródokumentumából

Az állam-, illetve kormányfők csúcsértekezletének záródokumentumából Magyar Péter miniszterelnök kezdeményezésére az utolsó pillanatban kikerült az Ukrajna uniós csatlakozásának gyorsítására utaló kitétel. A kormányfő ezt csütörtök késő éjjel közölte a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×