Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
322.7
bux:
144981.19
2026. október 16. péntek Gál
Vadai Ágnes, a DK országgyűlési frakcióvezető-helyettese beszédet mond a DK, az MSZP és Párbeszéd közös kampányrendezvényén a nyíregyházi Váci Mihály Kulturális Központban 2024. május 13-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Legfőbb Ügyészség: mivel nem teljesült Vadai Ágnes feltétele, elmaradt a találkozó a legfőbb ügyésszel

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője feltételhez kötötte és annak hiányában nem kívánt élni a legfőbb ügyésszel való, általa kért személyes találkozó lehetőségével - közölte a Legfőbb Ügyészség

A legfőbb ügyész Vadai Ágnes kérésére egy napon belül időpontot adott a személyes találkozóra. A megadott időpontban Vadai Ágnes a megbeszélést ahhoz a feltételhez kötötte, hogy képviselőtársaival együtt élő adásban közvetítse a találkozón történteket. Erre a legfőbb ügyész nem látott módot.

A Legfőbb Ügyészség rámutatott: számos lehetőség biztosítja, hogy a legfőbb ügyészt nyilvánosan kérdezzék és bárki közvetlenül képben és hangban kövesse válaszát. Ilyen, az Országgyűlési törvény szabályozta országgyűlési beszámoló bizottsági és plenáris ülésen történő vitája, vagy az azonnali, illetve rendes kérdés feltétele a plenáris üléseken.

Ezeken túlmenően a legfőbb ügyésznek nincs olyan kötelezettsége, hogy akarata vagy szakmai meggyőződése ellenére országgyűlési képviselővel történő személyes beszélgetését egyoldalúan élőben vagy felvételről közvetítsék.

Ezt az álláspontot az adatvédelmi törvények és az adatvédelmi biztos gyakorlata is alátámasztja.

A közlemény szerint ilyen beszélgetések közvetítése vagy rögzítése, mivel konkrét folyamatban lévő ügyeket érinthet - ahogy jelen esetben is erről van szó -, veszélyeztethetik az adott büntetőeljárás sikerét, valamint mások személyiségi jogait.

Az országgyűlési képviselőknek többletjogaik vannak bizonyos adatok megismerésére, ugyanakkor többletkötelezettségük a tudomásukra jutott esetleges bizalmas információk megőrzésére. A legfőbb ügyész, valamint a Legfőbb Ügyészség továbbra is fontos kötelezettségének tartja a nyilvánosság és az országgyűlési képviselők tájékoztatását, ami ugyanakkor nem veszélyeztetheti jogszabályokban előírt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését.

A Legfőbb Ügyészség közölte: Vadai Ágnesnek - hasonlóan bármely más országgyűlési képviselőhöz - továbbra is lehetőséget biztosít a legfőbb ügyész az Országgyűlésen kívüli személyes találkozóra, az említett feltételek mellett. Mindezt Vadai Ágnesnek ismételten felajánlották.

A Demokratikus Koalíció azt kérte a legfőbb ügyésztől, hogy soron kívül fogadja a párt három országgyűlési képviselőjét: Vadai Ágnest, Barkóczi Balázst és Sebián-Petrovszki Lászlót.

A találkozót megelőzően Barkóczi Balázs a Legfőbb Ügyészség Markó utcai épülete előtt elmondta, előre egyeztetett megbeszélésükön három téma megvitatását tervezték a főügyésszel. Szóba kívánták hozni az általános eljárással kapcsolatos problémákat, a Kiss László óbudai polgármester, DK-s politikus ellen zajló - szerintük - koncepciós eljárást, és a Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselővel szerdán megjelent interjú nyomán felvetődő kérdéseket.

Vadai Ágnes azt közölte: Polt Péter nem fogadta őt és társait, mert a legfőbb ügyész nem egyezett bele, hogy a DK képviselői a Facebookon élőben közvetítsék a megbeszélésüket. A képviselő asszony kiemelte, hogy a legfőbb ügyésznek kötelessége az országgyűlési képviselők kérdéseire válaszolni, olyan jogszabály pedig elmondása szerint nem létezik, amely tiltaná, hogy minderről élő közvetítés készüljön.

Sebián-Petrovszki László hozzátette, telefonon is csupán Polt Péter kabinetfőnökével tudtak beszélni, aki jövő hétre javasolt új találkozót, de szintén nem a nyilvánosság előtt.

Elmondta azt is, hogy szerették volna meghívni a legfőbb ügyészt az Országgyűlés igazságügyi bizottságának szeptember 9-i ülésére, a meghívót azonban nem tudták átadni.

Vadai Ágnes kiemelte: keresni fogják a módját annak, hogy Polt Péterrel a nyilvánosság előtt jöhessen létre a találkozójuk.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője a helyszínen nyilatkozva azt mondta, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) már szerdán tisztázta: nem volt politikai megrendelés az óbudai ügyben. A Vadai Ágnes által szerdán bemutatott jegyzőkönyvben felbukkanó, állítólagos "magas rangú állami vezetőt" az ügyészség már meg is vádolta befolyással üzérkedés bűntettével - jegyezte meg.

Ennek a többszörösen büntetett személynek - a bíróság értesítése alapján - szeptember 19-én tartják az előkészítő ülését, még korábbi ügyeiben - közölte. Az ügyészséget politikai megrendelések teljesítésével megvádoló Simonka Györgyről szólva elmondta, hogy ő valójában az ügyészség vádlottja, akinek öt éve várat magára a bírósági ítélete.

Címlapról ajánljuk
Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.

Totyik Tamás: jelezném, azért nem teljes körűen adták vissza a pedagógusok sztrájkjogát

Jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát a magyar állam – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Pedagógusok Szakszervezete a munkabeszüntetés feltételeinek újraszabályozását várja az ítélet nyomán. Totyik Tamás elnök szerint a sztrájk idején biztosítandó szolgáltatásokról a munkáltatóknak és az érdekképviseleteknek kellene megállapodniuk.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

A biogáz eddig háttérbe szorult a nap- és szélenergia mögött, pedig a szakértők szerint egyszerre segíthetne a hulladékkezelésben, az emissziócsökkentésben és a magyar energiarendszer szabályozásában. Magyarországon ma nagyjából 200 millió köbméter biogáz keletkezik évente, ezt 2030-ra akár 600 millió köbméterre lehetne növelni, a meglévő gázmotoros kapacitások rugalmasabb használatával pedig akár 900 megawattnyi gyorsan indítható szabályozó kapacitás is létrejöhetne. A technológia adott, az alapanyag rendelkezésre áll, a kérdés az, hogy lesz-e kiszámítható piac és támogatási környezet. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragonzca Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×