Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa hivatalból vizsgálatot indított a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának gólyatáborában történtek miatt. A biztos a 2014-es ELTE-s gólyatábor ügyében is vizsgálódott. „Úgy tűnik, nem értették meg, ha kiszolgáltatottá teszik a hallgatókat, akkor akár meg is erőszakolhatják őket” – fogalmazott a biztos.

Nemrég számolt be arról a sajtó, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának gólyatáborában megtiltották a hallgatóknak, hogy gumi óvszert vigyenek magukkal. A hallgatói képviselet azért döntött így, mert szerintük „a szexuális kontaktus elkerülése egy fokkal eredményesebb”, mint az óvszer használata.

Az eset után politikusok, közéleti személyiségek és szervezetek is nemtetszésüket fejezték ki – írja az Index.

A részt vevő gólyák közül többen levélben számoltak be az élményeikről,leírásaik szerint a szervezők stopperrel mérték, mennyi ideig tusolnak és pisilnek, elkobozták az ételeiket és gyógyszereiket, és mindössze 2-3 percük volt arra, hogy egyenek. Egy hallgató azt mondta, a gólyatábor inkább hasonlított egy kiképzőtáborra, mintsem gólyatáborra, és a felsőbb évesek megalázó viselkedése miatt sokan idő előtt hazamentek.

A BME a botrány nyomán munkacsoportot hozott létre, amely felülvizsgálja a gólyatáborok szabályozását. Emellett úgy határoztak, hogy 2025-től új modell szerint, központilag szervezik majd a rendezvényt.

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa a történtek miatt hivatalból vizsgálatot indított, és teljes körű tájékoztatást kért az egyetem rektorától. Az Index telefonon érte el a szakértőt, aki a lapnak azt mondta, 2014 óta nem találkozott ilyen súlyos üggyel.

Tíz éve az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fonyódligeti gólyatáborában megerőszakoltak egy lányt. Az elkövetőt – aki fotósként volt jelen a táborban – végül 9 év börtönre ítélték. Ebben az ügyben szintén Aáry-Tamás Lajos folytatott vizsgálatot, amelynek keretein belül országszerte vizsgálta a gólyatáborokat és azok lebonyolítását. A feltárt információkból kiderült, hogy a hazai gólyatáborok nagy részében alapvető emberi jogok sérültek. Többek között

• az emberi méltósághoz való jog,
• a kínzás és az embertelen, megalázó bánásmód tilalma,
• a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog,
• a művelődéshez való jog,
• de az esélyegyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód követelménye is sérült.

Az ELTE táborában történt szexuális erőszak 2014 egyik legkiemeltebb közpolitikai ügyévé vált, amelynek hatására módosították a felsőoktatási törvényt, átalakultak a gólyatáborok, lecserélték a szervezői gárdákat, és néhány intézmény megszüntette a gólyatáborát, mondván, a közösségépítés az egyetem falain belül is megvalósítható. A mostani ügy azért is nyugtalanító, mert – ahogy a biztos fogalmazott – olyan, mintha a BME „átaludta volna 2014-et”.

Arra a kérdésre, nem félő-e, hogy a BME-s eset nem egyedi, úgy válaszolt: „Elképzelhető, de az biztos, hogy a helyzet nem olyan, mint 2014 előtt.”