Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna
Scales of justice and Gavel on wooden table and Lawyer or Judge working with agreement in Courtroom, Justice and Law concept.
Nyitókép: Pattanaphong Khuankaew/Getty Images

Vádemelés a zuglói és az újbudai parkolási rendszerrel, valamint a BKV informatikai keretszerződésével kapcsolatban

A Központi Nyomozó Főügyészség közölte, hogy korrupciós bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken hét személy, köztük Horváth Csaba, Tóth Csaba, Baja Ferenc és Molnár Zsolt ellen. Reagált az MSZP.

A vádirat szerint a Zuglóban 2016-ban bevezetett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére közbeszerzési eljárásokat folytattak le. Horváth Csaba, a fővárosi közgyűlés tagjaként és Tóth Csaba, mint a kerület országgyűlési képviselője, a feladat elvégzésére előre kiválasztott egy gazdasági társaságot. Azért, hogy az érintett cég nyerje el a pályázatot, a két politikus befolyásuk érvényesítését ajánlotta a vállalkozás képviselőinek. A politikusok közreműködésükért a pályázat elnyerését követően, 2017 és 2019 között havi rendszerességgel 10-15 millió forintot kaptak.

2017-ben egy helyi politikus is megkereste a céget azzal, hogy nem fogja politikai befolyását a parkolási szerződés ellenében érvényesíteni, amiért cserébe több alkalommal 2-3 millió forintot vett át. A cég a vesztegetésre szánt készpénzt fiktív számlák beállításával, illetve befogadásával teremtette elő.

Az ügyészség szerint Újbudán a közbeszerzés elnyerését követően ugyanezen kft. végezte 2017 és 2020 között a fizetős parkolási rendszer üzemeltetését.

A szerződéses jogviszony gördülékeny működése és a teljesítésigazolások problémamentes kiállítása érdekében a cég havi 4 millió forintot fizetett a Polgármesteri Hivatal egyik vezetőjének.

A gazdasági társaság képviseletében eljáró személy érdekeltségébe tartozó másik cég 2019-ben informatikai szolgáltatásokra irányuló keretszerződést kötött a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Budapesti Közlekedési Zrt.-vel. A vádirat szerint Baja Ferenc – volt miniszter és egykori országgyűlési képviselő – a cég tendernyertességének esetére 30 millió forintot kért azért, hogy a szerződés létrejöttét és fenntartását – a korábban betöltött pozícióiból és a meglévő politikai kapcsolataiból eredően meglévő befolyásának érvényesítésével – ne akadályozza.

Később Baja Ferenc egy állított szerződéses probléma elhárításáért további 7 millió forintot vett át, ezt követően további havi 2-3 millió forintot kért közbenjárásáért.

Az ezen korrupciós megállapodásról értesülő Molnár Zsolt országgyűlési képviselő befolyására hivatkozással szintén részesedést akart az ügyletből, ezért Baja Ferenc az ő részére a szerződés meg nem támadásáért 40 millió forintot kért, amely összeg a képviselőnek kifizetésre került.

A nyomozó főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság ítélje a megnevezett politikusokat végrehajtandó szabadságvesztésre, tíz millió forintot meghaladó pénzbüntetésre, továbbá rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nyugdíjguru: macerás, de megoldható a „Férfiak 40” és a foglalkozási korkedvezményes nyugdíj is

Farkas András nyugdíjszakértő elmondta az InfoRádió Aréna című műsorában: az eddig bejelentett nyugdíjváltozások nagyon fontosak, de nem reformerejűek: az eddigi rendszer szerinti juttatások, amik segíteni akarnak a legszegényebbekkel szembeni igazságtalanság feloldásával.
Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Értelmetlenül és csalárdgyanús módon költötték el az EU-pénzeket az ÁSZ új jelentése szerint

Az Állami Számvevőszék két uniós vállalkozásfejlesztési program ellenőrzésekor olyan munkagépeket talált, amelyeket három-négy év alatt 150 üzemóránál is kevesebbet használtak, a gazdasági eredmények mérése pedig hiányosnak bizonyult. A 2021-es GINOP Plusz-programban a támogatott cégek közel négyötöde teljesítette az eredményességi követelményeket, az infláció kiszűrésével azonban ez az arány 52–53 százalékra esett. A kockázatelemzéssel kiválasztott húsz projektből csak öt volt teljesen eredményes, három esetben pedig szabálytalansági eljárás indult. A 2025-ös programnál szabályos volt az előlegek elszámolása, ám a számvevők a fejlesztések tényleges gazdasági hatásának mérését sürgetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×