Infostart.hu
eur:
365.19
usd:
324.34
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2024. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor: Magyarország nem blokkolja a NATO-döntést, de nem kell részt vennie az ukrajnai misszióban

Budapesten tárgyalt a miniszterelnök és a NATO főtitkára, és megállapodást is született: a júliusi washingtoni NATO-csúcson nem blokkolja Magyarország a nagyobb ukrajnai szerepvállalásról szóló döntést, viszont nem is kell részt vennie benne.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán Magyarországra látogatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaljon az orosz-ukrán háborúról és a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozó napirendjéről is.

A megbeszélések után sajtótájékoztatón Orbán Viktor először azt emelte ki, hogy Jens Stoltenberg főtitkári időszaka alatt Magyarország és a NATO közötti együttműködés megerősödött. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, jelenleg is 1300 magyar katona vesz részt különböző NATO-műveletekben. "Azon kevés tagország közé tartozunk, amely teljesíti az összes kötelezettségét" – jelentette ki a kormányfő, és példaként említette a 20 százalék feletti képességfejlesztést és a GDP-arányos védelmi költés két százalék feletti szintjét is.

A magyar miniszterelnök elmondta, hogy a tárgyalás fontos napirendi pontja volt az orosz–ukrán háború.

"Magyarország álláspontja eltér a tagállamok többségétől arról, hogy hogyan lehet a legrövidebb úton eljutni a békéhez. Magyarország tudomásul veszi, hogy vannak eltérő vélemények, amelynek a súlya és száma jelentős, de minden alkalommal elmondhattuk az álláspontunkat, ezért hálásak vagyunk főtitkár úrnak. Be kell látni, hogy az országnak nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban eltérő véleményeket megváltoztassa, ezért nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyen eltérnek az észszerű döntésektől, de a többiek mégis azt támogatják" – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy garanciákat kapott a NATO-főtitkártól, hogy Magyarország kimaradhat a NATO ukrajnai műveleteiből, mivel a szervezet szabályai szerint minden NATO-területen kívül katonai akció csak önkéntes jellegű lehet. Orbán Viktor pedig kiemelte, hogy a vasárnapi EP-választás is arra adtak felhatalmazást a magyar polgárok, hogy a háborúban ne vegyen részt az ország.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig is nagyra becsült tagja volt a NATO-nak, fontos katonai parancsnokságoknak ad otthont, támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon, az ukrajnai orosz invázió kezdete óta pedig menedéket nyújt menekülteknek, szerepet vállal a sebesült katonák rehabilitációjában. A főtitkár közölte, nagyra értékeli Orbán Viktor azon nyilatkozatát, hogy elkötelezett és lojális tag marad Magyarország.

A NATO főtitkára jelezte, a júliusi csúcstalálkozón több kulcskérdésben is döntés fog születni, mert az észak-atlanti együttműködés 2014 óta a legjelentősebb átalakuláson ment keresztül, annak érdekében, hogy megelőzzön egy újabb konfliktust, és továbbra is a NATO a biztonság első számú garanciája maradjon.

"A washingtoni csúcstalálkozón megállapodás születhet arról, hogy a NATO vezető szerepet vállal Ukrajnában a kiképzésben és a támogatásban, mert ez biztosítja a kiszámíthatóságot és biztonságot az országban. Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy ebben Magyarország nem kíván részt venni. Megállapodtunk arról, hogy miként tudja ezt megtenni Magyarország. Magyar emberek nem vesznek részt benne, és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak fel" – jelentette ki Jens Stoltenberg, és azt is jelezte, hogy a megállapodás szerint Magyarország nem fogja ellenezni az ilyen kezdeményezéseket, de továbbra is megfelel minden általa vállalt kötelezettségnek.

Orbán Viktor arra a felvetésre, hogy mi a garancia arra, hogy később nem fogják-e mégis belekényszeríteni az ukrajnai szerepvállalásba, azt válaszolta, hogy az egyik garancia a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára.

"Ez egy nagyon nehéz politikai kérdés, nem könnyű megtalálni a helyes válaszokat. Mindig lesznek összesűrűsödött időpillanatok, amikor döntést kell hozni, ez is ilyen helyzet. Sikerült egy fair megállapodást kötni, de ezzel nem ért véget ez a nehéz időszak, mert jönnek újabb és újabb javaslatok. Azokat a vitákat majd akkor kell lefolytatni. Arra vállaltam garanciát, amikor elénk kerülnek ezek a kérdések, akkor a magyar érdekelnek próbálok érvényt szerezni" – jelentette ki a miniszterelnök, és hozzátette, az, hogy a NATO területén kívüli részvétel csak önkéntes lehet, továbbra is ad majd manőverezési lehetőséget a későbbi nehéz pillanatokban is.

"Időről időre vannak eltérő vélemények, de mindig sikerült előremutató megoldást találni" – mondta Jens Stoltenberg arra a felvetésre, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter következetesen őrült missziónak nevezi az ukrajnai NATO-szerepvállalást. "Tudomásul vesszük, hogy Magyarország ebben nem akar részt venni, de nem is kötelezettség minden misszióban a részvétel. Magyarország viszont nem fog blokkolni másokat abban, hogy vállalásokat tegyenek, vagy hogy a NATO szerepet vállaljon az Ukrajnának nyújtott támogatás koordinálásában" – mondta a főtitkár.

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Jó a hangulat a világ tőzsdéin, ma reggel Ázsiában erősödéseket lehetett látni, Európában is pozitívak voltak a mozgások. A befektetők fókuszában a globális kötvényhozamok és az olajár alakulása áll, ma esnek az amerikai hozamok, és az olajár is lefelé vette az irányt. Az amerikai tőzsdéken is folytatódott az emelkedés, az S&P 500 és a Nasdaq új csúcsra ment, az Nvidia pedig karnyújtásnyira került a 6000 milliárd dolláros piaci kapitalizációhoz. A magyar tőzsdét főként az OTP menetelése húzta ma felfelé.   Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×