Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.9
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Az Európai Parlament (EP) logóját vetítik az uniós törvényhozás strasbourgi épületének padlójára az EP plenáris ülésének idején, 2024. január 16-án. A parlament január 15. és 18. között ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

EP-választás - Vasárnap után hétfő is lesz, mutatjuk a menetrendet

A mintegy 400 millió európai választópolgár június 6-9. között választja meg az új Európai Parlament (EP) tagjait, az alakuló ülésre azonban várhatóan több mint egy hónapot várni kell, az Európai Bizottság pedig csak valószínűleg az év második felében alakul meg.

Miután valamennyi tagországban lezárultak a választással kapcsolatos jogorvoslatok, a nemzeti hatóságok jelzik az EP-nek a megválasztott képviselők listáját, ezt követően, július 15-én estig megalakulnak a parlament politikai csoportjai.

Az Európai Parlament tizedik ciklusának első ülését július 16-19. között tartják, ekkor választják meg a képviselők az új parlament elnökét, alelnökeit, majd megalakulnak az EP szakbizottságai, várhatóan július 22-30. között.

Az EP választja meg az Európai Bizottság következő elnökét, akinek személyére a választások kimenetelének ismeretében tesznek javaslatot a tagországok állam- illetve kormányfői. A jelöltnek meg kell szereznie az EP-képviselők abszolút többségének, 361 képviselőnek a támogatását. Ez a folyamat akár szeptemberig is eltarthat.

Az Európai Parlamentnek az Európai Unió lakosságszámának növekedése miatt a jelenlegi 705 helyett 720 tagja lesz.

Miután az EP megválasztja a bizottság következő elnökét, a tagállami kormányok döntenek arról, hogy kit jelölnek az Európai Bizottságba, de a bizottság elnöke dönt arról, hogy ki milyen posztot kap a testületben. A jelölteket meghallgatják az EP illetékes bizottságai, majd az EP plenáris ülése szavaz a testület egészéről. A szavazást követően az Európai Tanács hivatalosan kinevezi az Európai Bizottság tagjait, és az új testület hivatalba lép, várhatóan novemberben vagy decemberben.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×