Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Tűzoltóbúvár egy balesetet szenvedett hajó roncsánál az újpesti hadikikötőben  2024. május 19-én. A kisgéphajó egy szállodahajóval ütközött össze a Dunán Verőce közelében május 18-án éjjel. A motorcsónakban nyolcan utaztak, egyet közülük súlyos sérülésekkel kórházba vittek, két holttestet találtak.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

A hajózási szakértő elmondta, miért nem érzékelhette a becsapódást a szállodahajó legénysége

A Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője szerint a motorcsónak valószínűleg nagy sebességgel haladt, a szállodahajó legénysége pedig nem érzékelte az ütközést, amit alátámaszthat a két jármű tömege közötti különbség is.

Segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették annak a szállodahajónak a kapitányát, amely szombaton éjjel összeütközött egy motorcsónakkal a Duna verőcei szakaszán. A motorcsónak utasai közül ketten meghaltak, öten pedig eltűntek.

Tóth Mihály, a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője az InfoRádió érdeklődésére elmondta, hogy a nagy dunai hajókon van menetrögzítő berendezés, amely folyamatosan jelzi a hajón útvonalát, sebességét, lényegében majdnem minden adatát, emellett a hajónak a saját fedélzeti eszközei is rögzítik a legfontosabb paramétereket. Az olyan hobbihajókon, amely Verőcénél a szállodahajóval ütközött, nem kötelezők az ilyen berendezések.

"Nagyon jó lenne, ha lenne ezeken a hobbihajókon hasonló technológia, mert akkor meg tudnánk mondani, hogy hogyan közlekedett. A legnagyobb kérdés, és amire jelenleg keressük a választ, hogy honnan hova tartott, hogyan mozgott a vízen, hogyan kerülhetett a nagy hajó elé, hiszen az a fő szabály, hogy a hobbihajó nem keresztezheti egy nagy hajó útját, sőt, meg sem közelítheti. Mégis ez megtörtént" – mondta a szóvivő, és hozzátette,

a fedélzeti eszközök híján a hajó sérüléséből próbálják a hajózási szakemberek meghatározni, hogy vajon mi okozhatott rajta ekkora sérülést, minek ütközhetett neki és milyen sebességgel.

Tóth Mihály azt mondta, a jacht sebességével kapcsolatban még igazán jó becslések sincsenek, mert azt sem tudják, hogy hegymenetben vagy völgymenetben haladt-e, azaz a Duna folyásirányában vagy azzal szemben, mert már önmagában ez hatalmas különbséget jelent. A fotók alapján azt tudják már, hogy valószínűleg egy 190 lóerős motor hajtotta az ismert hajótípust, amely nagyon nagy sebességre képes, és "vélhetőleg nagyon magas sebességgel ütközött neki valaminek, mert a hajó orra a bal oldalán lényegében megsemmisült".

Az eddigi információk alapján a szállodahajó legénysége nem észlelte az ütközést, és továbbhajtott a baleset helyszínéről. Segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsítottként hallgatta ki, majd őrizetbe vette a szállodahajó kapitányát a rendőrség. A tapasztalt hajóst kétrendbeli segítségnyújtás halált okozó elmulasztása, valamint hatrendbeli segítségnyújtás elmulasztása miatt gyanúsították meg, mert az ütközés után saját hajójának személyzetét nem riadóztatta, a mentési protokoll előírásait nem hajtotta végre, semmiféle intézkedést nem tett azért, hogy a mentésre szorulókat kimentse, továbbá a hajót sem állította meg.

Tóth Mihály azonban ezzel kapcsolatban is több részletre hívta fel a figyelmet. A szállodahajók ezen az útvonalon nagyon gyakran közlekednek, szerinte "ez egy bevált útvonal, bevált hajóvezetőkkel, bevált hajókkal", és kiemelt figyelmet csak szélsőséges időjárási körülmények között indokol ez a Duna-szakasz.

"A hajón lévő berendezések elsősorban utasbiztonságot kell hogy szavatolják, a radarnak is főleg az a feladata, hogy a hajó érzékelje, ha a mederben van valami, amit ki kell kerülni.

Egy ilyen gyorsan cikázó hobbihajót, ami nem is fémből van, hanem polikarbonát, könnyűszerkezetes eszköz, nem tudja lereagálni egy ilyen berendezés,

ezért az az előírás, hogy a hobbihajó nem közelítheti meg a nagy hajót, ráadásul a nagy hajónak van egy egészen jól értelmezhető holttere, ha abban közlekedik valami, nem is lehet látni szabad szemmel sem" – magyarázta a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szállodahajó mozgásának utólagos vizsgálatából az derül ki, hogy teljesen üzemszerű működött a baleset időpontjában. Azt szakértők döntik majd el, hogy a jacht becsapódását érzékelni kellett volna-e a fedélzeten, de Tóth Mihály hozzátette, a Dunán hegymenetben a sok hordalék miatt rengetegszer ütődik neki valami a hajótestnek. A protokoll szerint ha nagy ütődést érez a kapitány, akkor automatikusan reflektort kell kapcsolnia, és a vizet kell néznie. Ha olyasmit lát, ami miatt meg kell állni, akkor le kell állítania a motort, fölkapcsolni az összes reflektort, bemondani a rádióba, hogy "ember a vízben", és azonnal megkezdeni a mentést, mert a hajózásban mentési és segítségnyújtási kötelezettség van, függetlenül attól, hogy részese-e a balesetnek.

Egyelőre a szakértők a szállodahajó mozgása alapján azt feltételezik, hogy nem észlelte azt, hogy hajóval ütközött. A szóvivő szerint ez könnyen elképzelhető, mert a szállodahajó olyan, mint egy 4-5 emeletes ház a vízen, amelynek nekirohant egy személyautó.

"Nagyon nagy a tömegbeli különbsége. Egy kétmillió kilogrammos dolog ütközik egy nagyjából ezer kilogrammos dologgal. A kétmillió kilogrammot ez nem rendíti meg. Arányaiban egy ilyen könnyűszerkezetes hajó becsapódását egy ilyen több ezer tonnás nagy jármű személyzete nem feltétlenül veszi észre" – mondta a Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter miniszterelnök, aki szombat délután videóüzenetben és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb 5 évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még nyáron. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A jelenlegi képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól már alkalmazandó lesz. Vármegye helyett újra megye jön, nem lesznek főispánok sem.

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×