A villamosfejlesztésről szóló sajtótájékoztatón a főpolgármester elmondta: a villamoshálózat bővítése kiterjed olyan vonalakra is, ahol korábban már járt villamos, és a villamosközlekedés elérhetővé tétele egyrészt új vonalak kialakítását, másrészt a villamoshálózat akadálymentessé tételét is jelenti.

Ma már jogos elvárás a fővárosi közlekedőknek, hogy a villamosok légkondicionáltak és alacsonypadlósak legyenek - tette hozzá. Karácsony Gergely kiemelte, a villamoshálózat bővítése "nem önmagában áll", hanem kiváló lehetőség arra, hogy a város szerkezetét is zöldítsék. Közölte, a fővárosnak négy pillérből álló fejlesztési stratégiája van:

azaz bővíteni kell a hálózatot, főként a pesti oldalon, akadálymentesíteni kell a megállókat, alacsonypadlós villamosok kellenek, valamint még több vonalon még több új villamosnak kell közlekednie.

"Budapest eddig is a villamosok városa volt, de szeretnénk, ha ez még inkább így lenne" - fogalmazott a főpolgármester.

Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mobilitásfejlesztési igazgatója kiemelte: a villamoshálózat fejlesztésének célja, hogy minél többen válasszák a közösségi közlekedést. A belvárosban már 50 százalék feletti a közösségi közlekedést választók aránya, de a külvárosban már nem ilyen jó az arány - mutatott rá, kiemelve, hogy ez utóbbin szeretnének változtatni.

Közölte azt is, a villamosvonalak kétharmada járható már CAF-villamossal. Továbbá a legforgalmasabb vonalak alacsonypadlós, légkondicionált villamossal járhatók.

A meglévők mellé 51 új CAF-villamos érkezik majd,

így növelik majd ezen villamosok számát azokon a vonalakon, ahol már ma is tudnak közlekedni, illetve alkalmassá tesznek további vonalakat a fogadásukra. Az utóbbira példaként említette a 2-es villamosvonalat, ahol több helyen is be kell majd avatkozni.

Szólt arról is, az új villamosok érkezésével bővíteni kell a kocsiszín-kapacitást: előszőr az angyalföldi, majd 2030-ra a ferencvárosi kocsiszint is alkalmassá teszik alacsonypadlós villamosok kiszolgálására.

Horváth László, a BKK beruházási igazgatója közölte: a villamoshálózatok fejlesztésének két fő célja, hogy a sűrűn lakott területeket, lakótelepeket minél inkább elérjék, valamint belső kapcsolatok jöhessenek létre, amelyek révén átszállásmentesen lehet közlekedni.

Az előkészítés, tervezés és kivitelezés előtt álló projektek között sorolta a pesterzsébeti hálózat fejlesztését, a 42-es villamos meghosszabbítását, a Bajcsy-Zsilinszky úti és a Műegyetem rakparti, valamint a Szegedi úti villamost. Az akadálymentesítésről szólva Horváth László elmondta, jelenleg a villamosmegállók negyven százaléka akadálymentes, és 2026 második felére a 2-es, az 50-es és az 56-os vonalán tudják majd érdemben növelni az akadálymentes megállók számát.

A napi forgalomban lévő 327 villamos harminc százaléka alacsonypadlós.

Ugyanakkor az utasok majdnem hatvan százalékát ilyen villamosok szállítják - közölte. Horváth László elmondta, jelenleg gyártás alatt van, és 2024 végétől érkezik az 51 új CAF-villamos. Ennek köszönhetően már az utasok mintegy kétharmadát alacsonypadlós villamossal tudják majd szállítani.

Szólt arról is, hogy a villamosok cseréjéről folyamatosan gondoskodni kell, ezért előkészítik a következő járműbeszerzést: nagyjából 110 járműre írnak ki közbeszerzést. Ezek a járművek a források rendelkezésre állása esetén 2029-től érkezhetnek majd Budapestre.

Azt egyelőre nem lehet megmondai, hogy ezek milyen gyártmányú villamosok lesznek.

Borbás Péter, a BKV villamosüzem-igazgatója elmondta: Budapesten napi szinten - munkanapokra vetítve - 950 ezer utas közlekedik a villamoshálózaton, a 4-es és a 6-os villamosokon 330-350 ezer napi felszállót regisztrálnak.