Az 50–79 éves magyarországi internetezők 97 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet. Bár átlagosan mintegy két órát töltenek naponta az interneten, kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, ezért jobbára bizalmatlanok és kevésbé tudatosak – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) friss közös kutatásából.

„Az idősebb népesség online szokásai és a digitalizáció veszélyei” című elemzés szerint az idősebb korosztály 58 százaléka naponta többször, 13 százaléka pedig szinte folyamatosan használja az internetet. A hírolvasás, e-mailezés és tájékozódás mellett a közösségi média, a chatelés és a különösebb cél nélküli böngészés tartozik a leginkább jellemző tevékenységeik közé.

„Az idősebbek közel 50 százaléka fokozottan kiszolgáltatott az online veszélyekkel és csalásokkal szemben. Különösen jellemző ez a 64 éven felüliekre, egyedül élőkre és vidékiekre. Ezért mind a környezetükben élőknek, mind a szolgáltatóknak és a hatóságoknak fokozottan oda kell figyelniük rájuk, támogatniuk kell őket abban, hogy megtalálják a védekezés megfelelő formáit” – hívta fel a figyelmet Soós Edina, az NMHH kutatásszervezője a DIMSZ által szervezett Adatvezérelt reggeli elnevezésű rendezvényen.

Az 50–79 éves internetezők 89 százaléka egyáltalán nem szívesen adja meg az adatait az interneten, és közel ugyanennyien nem fizetnek online, inkább utánvéttel vásárolnak. A teljes célcsoport 80 százaléka tart a számítógépes vírusoktól, de a magukat körültekintő internetezőnek tartók 28 százaléka is gyakran kattint félrevezető tartalomra vagy linkre. Az online világot a megkérdezettek fele tartja veszélyesebbnek az offline-nál, és hasonló arányban tartanak az internetes átverésektől is.

Csalás észlelése esetén a válaszadók 47 százaléka a rendőrséghez fordulna, de az informális segítségkérés (család, barátok) és a szolgáltató felkeresése is (13-13 százalék) jellemzőbb, mint a segítő szolgáltatások és online felületek igénybevétele, aminek aránya 5 százalék vagy az alatt van.

Félelmeik ellenére hirdetésblokkolót csak 33 százalékuk, titkosított csatornákat pedig mindössze 21 százalékuk használ. A válaszadók legfőbb félelme az adatlopás, adathalászat, de sokan említették a számítógépes vírusokat (42 százalék) és a „csalást, átverést” (37 százalék) is.

A kutatásból az is kiderül, hogy a többség ismer és használ valamilyen online védelmet. Ezekből a leginkább elterjedt a biztonságos jelszó (78 százalék), a vírusirtó és a tűzfal használata (70-70 százalék). A személyes adatok elrejtésének lehetőségét 45 százalékuk ismeri, a komolyabb védelmi mechanizmusok (kétfaktoros azonosítás, biometrikus azonosítás) használati aránya nem haladja meg a 20-30 százalékot ebben a korosztályban.

A kutatás szerint az érintettek a csalási, online támadási módok többségét ismerik, ezen belül a legtöbben az ártó szándékú hírlevéllel, a hamis termékeladással, a hamis nyereményjátékkal vannak tisztában; ezek esetében a károsultak aránya is relatíve magas, 10 százalék feletti. Az idősek körében az SMS-ben kapott kártékony link szedi leggyakrabban az áldozatait.